Ez vajon még egy extrovertáltnak is nehéz lenne vagy csak én vagyok balfütyi? (Szakmai gyakorlat Dániában)

Külföldön tanulok, és most vagyok az utolsó szemeszterben vagyok, aholis egy dán cégnél dolgozom 3 hónapig

Az a gond, hogy az alapvető önbizalomhiányom eléggé felerősödik, ugyanis nagyon sokszor érzem magam feleslegesnek..pl nagyon sokszor az van, hogy dánul beszélnek előttem, és utána mondják, hogy ja bocs, akkor visszatérünk angolra, és az elején még volt bátorságom mondani, hogy váltsunk nyelvet, de sokadszorra már nincs képem

DE ami a leginkább lealacsonyít amikor tudom, hogy csak miattam beszélnek angolul, és ekkor aztán tényleg mondanom kéne valami olyat ami meghatározó és hozzátesz a dologhoz, elakad a hangom, és elpirulok és nagyon balkukinak érzem magam, velem ellentétben ők meg tök természetesen normálisan elmondják amit akarnak

Az még rátesz, hogy eleve nem beszélek annyira jól angolul mint ők, néha a figyelmem akaratlanul elvándorol, és olyankor csak bólogatok, hogy OKÉ ÉRTETTEM...Aztán pár óra múlva kiderül, hogy valamit nem csináltam meg és megint ciki, és megint lealacsonyít, és megint úgy érzem, hogy semmirekellősködöm

....

Ebéd az megint egy vicces téma, ott is végig dánul beszélnek, az egyik csávó az elején beszélt hozzám néha angolul de ott is előjött ez a stressz, hogy " mondj valami igazán kifejtőset, humorosat és őszintét, különben megint dánul fogunk beszélni, és abból meg nem fogsz semmit sem érteni"..így hát csak simán válaszoltam és utána dánul beszélgettek tovább..

Néha a korombeliekkel hülyülünk, őkkel jobban tudok persze szót érteni, de ha feladat van, akkor sokszor csak ketten elvannak egymással..én vagyok kb az utolsó prioritás ha feladatról van szó

Valami építő gondolat, vélemény?

22f