Nálunk miért számít akkora durranásnak a Nike Air Max cipő, az IPhone, illetve a BMW? Miért van olyan sok pénzcentrikus ember? Mi értelme a parasztvakításnak?

Ezt hívják úgy, hogy divat. Ilyen mindig is volt, van és lesz csak az éppen mindig más termékek kerülnek a "figyelem középpontjába". A vicces igazából az, hogy mindegyik, akinek ilyen van nagyon egyedinek és halálosan lazának érzi magát, pedig igazából pont ezek miatt lesz csak egy az ezrekből.

Én személy szerint a telefonokra mindig is kakkantottam nagyot, jelenleg egy 10 éves nokiám van amin még netezni se lehet. Az asszony kérdezte ne vegyünk-e nekem valami "rendes" telefont. Mondom neki csak pénzkidobás lenne, mert ezt üthetem-vághatom és semmi baja, egy mostani szuperokos tepsi meg kb az első napon amikor dolgozni megyek ripityára törne /munkaköröm nem kímél semmilyen eszközt: külömböző föld alatti aknák és közműalagutak nem erről híresek/. Az külön poén, és jókat nevetek amikor 20 éves bmw-ken n-el kezdődő rendszámot látok, túráztatják a pirosnál, induláskor meg koromfekete füstfelhő jelzi, hogy gazdája az embléma miatt vett másfél-kétmillióért egy jólmegtermett bontószökevényt. Jómagam a terepjárókra esküszök, de nem a városi crossoverekre, hanem az igazi sárdagasztókra: toyota hilux. A cipőhöz nem tudok hozzászólni, soha nem néztem még senkit hogy milyen cipője van, szóval ez nekem új. Egyébként lidl-ös crivit márkájú futócipőt hordok mert hihetelen kényelmes és strapabíró és egyáltalán nem büdösödő típus, csak ajánlani tudom!

Nálunk az volt a feltétel hogy akkor kapok mobilt ha gimibe megyek.Általánosba nekem sem volt mobilom ézért állandóan csesztettek.

Egyébként szerintem azért vesznek sokan már hitelből ilyen drága cuccokat mert látják hogy milyen nagyra becsült ember az akinek ilyenje van.

Felnőttként a munkahelyemen (budapesti irodai környezet) sajnos ugyanezt látom a munkatársak egy részénél. Azzal a különbséggel, hogy abból már kinőttek, hogy emiatt kirekesszenek másokat a társaságból, de a sznobizmus ugyanúgy dúl a fiatal felnőtteknél is, mint a diákoknál: félmilliós MacBook-ok, kétszázezres iPhone-ok, 5-10 milliós autók. A vicc az egészben, hogy pont ezek a tárgyak veszítik a leggyorsabban az értéküket, mert persze az igazi sznob évente lecseréli a cuccait a legújabb modellekre. Sajnos az egész iparág a reklámain keresztül is ezt sugallja, vásárolj, vegyél, újat, legjobbat. Nem csoda, ha a gyerekek a felnőtt példát próbálják követni, mert mindenhol azt látják, ez számít értéknek.

Mindenesetre jó látni, hogy vannak fiatalok, akik normálisan gondolkodnak, és nem állnak be a divatmajmok sorába.

Ne haragudj, de ez hatalmas nagy általánosítás. Attól, hogy van pár külföldi ember, akit ismersz, és nem így gondolkodnak, attól a többi ember látásmódját még nem ismered. A világon mindenhol megtalálható ez a réteg, hogy képes még hitelt is felvenni azért, hogy ilyen márkájú termékeket vegyenek. Ez nem magyar specialitás...

Általános iskolában pedig régen is ez volt a trend... Ha valakinek tehetős szülei voltak, mindig is behozta a cuccait, hogy henceghessen vele, esetleg a zsebpénzét egy csomó édességre költötte, majd azokkal "vásárolta" meg a többieket. Ez pedig a 90-es évek vége volt. Régen is az volt a menő, akinek színes telefonja vagy felnyitható telefonja volt. Az pedig elég nagy butaság, hogy a gyereknek ráérnek középiskolás korában telefont venni. Nem tudom, hol laktok, mekkora közösségben, de pl. egy nagyobb városban kóricál a gyerek, szerintem nem utolsó dolog, ha fel tudja hívni a szüleit, ha bajban van...

Az elit gimiket pedig hagyjuk, többségükbe gazdag családok sarjai járnak évtizedek óta, és azokat, akik szegényebb környezetből érkeznek, kiközösítik, ez szintén nem csak mostani jelenség.

Nekem pedig lumiám van, és tojok bele, kinek milyen telefonja van. :)

Ha szabad megkérdezni, hány éves vagy?