Mi a véleményetek erről a felfogásról?

Egy ismerősömmel beszélgettem akivel nem találkoztunk pár éve és belementünk komolyabb témákba is,mint például a hitbe.Mondta,hogy volt fél éve egy eset egy klubban.Egy társasággal szóváltásba keveredett és azon kapta magát,hogy ketten lefogják és egy harmadik ember egy bicskával fenyegeti.Akkor lepörgött előtte elég sok minden,de végül nem történt baj.Szerinte semmi köze nincs ehhez Istennek,egyszerűen nem merték megszúrni.Szerinte mindenki a saját maga Istene,saját magunk vagyunk az egyetlen fix pont az életünkben.A csajok elhagynak,a barátok elárulnak és meg kell tanulnunk saját magunk meglenni,nem szabad senkire sem támaszkodnunk.Figyeljünk az emberi kapcsolatokra,de senkitől ne várjunk el túl sokat,így nem csalódunk akkorát.

Megértem,hogy voltak megrázó élményei,de mit ér az élet,ha nem tudunk megbízni senkiben?