Van olyan barátotok, akiről úgy vélitek, hogy jelentősen elmarad szellemi képességekben hozzátok képest? Hogyan viszonyultok hozzá? Elfogadjátok úgy?

Kicsit elzárkózok, és csinálom a "magam dolgait". Ez alatt azt értem, hogy olyasmiket igyekszem csinálni, amik a teljes agyamat igénybe veszik pl. nagyon nehéz rejtvények, filozofálás, kvantumfizika (vagy bármi egyéb érdekesség) olvasása, stb.; illetve igyekszem ilyenkor mindenkivel olyasmiről beszélni amihez a legjobban ért, mert azért egy-egy témakörhöz azért szokott lenni olyan ismerősöm, akivel jól el tudok beszélgetni, vagy azt is szoktam csinálni, hogy valamilyen internetes fórumon a reménytelenül hülyékkel leállok vitatkozni valami banálisan egyértelmű dolgon, és így levezetem a felgyülemlett feszültséget a "kötözködésemmel".

Egyébként nálam úgymond "kényszeres", hogy kijavítani a hibáikat, tanítani, de ezt nem nézik jó szemmel az emberek, nem szeretik, ha megmutatják nekik a hibáikat, meg ha megmondják hogyan tudnák azokat kijavítani, és hogyan lehetnének okosabbak, stb., ezért már régóta próbálok erről leállni, és mostanában már sokkal ritkábban fordul elő ilyesmi. Bár amit te írtál le, az egy merőben más helyzet hiszen ott egy "butább" a sok "okos" ellen, nálam inkább fordítva, és általában a többség felé könnyű húzni valakit, szóval nálad több esélyt látok a sikerre.

Bocsi, hogy kissé zavaros lett, remélem azért érthető!

nekem is van egy ilyen haverom

valamikor hetekig ingyen iszok szóval könnyebben elviselhető