Magyarországon a felnőtt lakosság hány százaléka hoz létre saját szellemi (vagy fizikailag is létező, saját ötletet tartalmazó) alkotásokat?
- Hány százaléka él a felnőtt lakosságnak olyan tevékenységből, ahol saját ötleteket is felhasznál (akár, csak részben)? pl.: Kutató, fejlesztő mérnök is lehet, de egy őstermelő, vagy gazda, aki a saját gazdaságában nap-mint nap kipróbálhat új ötleteket (széles a skála).
- Hány százaléka él a felnőtt lakosságnak úgy, hogy létrehoz saját szellemi alkotásokat, ill. alkotásokat, amelyek fizikailag is léteznek és saját ötleteket tartalmaznak? (Tehát ez szélesebb kör, nem feltétlenül élnek meg a gondolkodásból, tehát lehet betanított munkás is gépsoron, de hobbi szinten alkotnak (lehet sokminden: barkácsolás, írás, blogolás, hobbi kertészkedés, sütés-főzés saját ötletekkel, stb.).)
- Hány százaléka a felnőtt lakosságnak nem hoz létre gyakorlatilag semmilyen saját szellemi alkotást, ill. nem alkot semmilyen fizikailag létező objetumot, amihez a saját gondolatait, elképzeléseit is felhasználta?
(Értsd.: Pl. gépsor mellett dolgozik, betanított munkásként váltóműszakban, majd egy panellakásba hazamegy és ott a TV-t nézi, moziba megy, színházba, eljár szórakozni, zenét hallgat, olvas, sportol, stb. Tehát, mégcsak nem is műveletlen és tájékozott is és igényes, de mégsem felel meg igazán a fenti két kérdésnek az élete. Mondhatni, mindent készen kap és szinte csak kész alkotásokat "használ" az élete során.)
válasza:Szerintem a világon mindenkinek volt már kreatív ötlete.
A lustaság az egyik legnagyobb motiválója az embernek.
Na meg annyira furán tetted fel a kérdést, hogy az számomra paradoxon egyik pillanatban minden alkotásnak számít, a végén pedig kizárod azokat akik "készen kapnak" mindent.
Kitudja, lehet hogy az általad vázolt személy olyan mintát pingál a körmeire, hogy egy képzett műkörmös megirigyelné, vagy éppen makett tankot épít a fiával hétvégente.
válasza: válasza:1.: Igen, a kérdést jobban és tömörebben is meg lehetett volna fogalmazni, ill. a fent vázolt, zárójeles példák nem szerencsések.
Az általad leírt, "amatőr műkörömös", ill. "makettező" (persze maketteztem én is és tudom, hogy, még kész, összeállítási rajzzal rendelkező makettek esetén is ügyes kéz kell a csiszoláshoz, a szép ragasztáshoz és a miniatűr felületek igényes festéséhez és itt kreativitásra is szükség van) az én felfogásom szerint a második kérdésemhez tartozik.
Az utolsó kérdés példája különösen szerencsétlen a panelben lakás megjelenítésével, hiszen a budapesti Rózsa dombon talán még valószínűbb lehet a kreativitást, gondolkodást, ötleteket nélkülöző, "készen kapott" élet.
(Nyilván magam sem vártam konkrét százalékokat, csak gondolatokat, esetleg egy párbeszéd kibontakozását a témában. Pl. így: Mi okozza a "készen kapott" élet jelenségét, ha egyáltalán van ilyen, tavábbá mit lehet ellene tenni, hogyan lehetne minél több embert az alkotásra biztatni? Milyen hatások erősítik (pl.: kutatás-fejlesztés részleg nélkül idetelepült gyárak, multi cégek), ill. milyen hatások gyengíthetik ezt a vélt jelenséget (pl.: a dolgozók ötleteit, észrevételeit is összegyűjtő és hasznosító gyárak, vállalatok, az állampolgárok ötleteit kikérő, összegyűjtő és hasznosító állam)?) Köszönök minden választ, gondolatot a témában!
Ez ugyan Románia területére vonatkozik, de egyenlőre ennyit találtam (2011-es felmérés, a 2010 decembere és 2011 januárja között a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megrendelésére. Az eredményeket a Kulturális barométer című, a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ megrendelésére).:
Nem nagyon hiszek az ilyen felmérésekben, de ez a következőt mutatja.:
"Milyen hyakran folytat kreatív tevékenységet (fest, rajzol, ír, énekel)?"
Naponta, hetente:
erdélyi magyarok: 12,7 %
romániai átlag: 4,7 %
Havonta:
erdélyi magyarok: 6,1 %
romániai átlag: 3,1 %
Ritkábban, egyáltalán nem:
erdélyi magyarok: 81,1 %
romániai átlag: 92,2 %
Tekintve, hogy 2 hónapig végezték a felmérést, én egy jó +/- 5% hibával terhelném az adatokat. Tehát ne azt olvassuk ki belőle hogy mi a különbség a romániai átlag és az erdélyi magyarok között, hanem azt, hogy bizony mindkét esetben igen alacsony értékeket mértek a kreatív tevékenységekre (persze másik kérdés, hogy a válaszolók, csak a fest, rajzol, ír, énekel kategóriákra válaszoltak, mert ha igen, akkor részben hibás a kérdés).
Tehát az emberek kb. ekkora hányada fest, rajzol, ír, énekel a szabad/munka idejében Romániában? Ez 5 - 10 %.
(Más kérdés, hogy milyen a megkérdezettek életkor eloszlása.)
"Ráadásul nem csak az a fontos, hogy a munkavállalók ne fáradtan érkezzenek be a munkahelyükre, hanem hogy ott a lehető legtöbb kreatív ötletet meg tudják valósítani. Ehhez pedig sokszor arra van szükség, hogy legyen elég idő, motivációs környezet gondolkodni – egy stresszes atmoszféra pedig nem a legjobb erre. Ez persze nem minden dolgozóra érvényes, egy szalagmunkát végző embertől a kreativitást nem követelik meg, ezért aztán őket hajlamosak túlhajszolni a munkaadóik. A kiegyensúlyozott, pihent munkavállaló főként ott érték egyre inkább, ahol kreatív dolgokat végez a munkája során az alkalmazott."
forrás: [link]
Aztán beszélnek un. "kreatív iparról". Bár engem az innováció, innovatív kifejezések hallatán a hideg ráz ki...
"A kreatív kézműves ipar folyamatosan erősödő ágazat
Szalai Piroska úgy látja, a kreatív ipar, illetve a kézműves szektor fejlesztése csak akkor tud eredményes lenni, ha az innovatív vállalkozásfejlesztési módszerek és az új, korszerű finanszírozási formák mellett nagyobb figyelem összpontosul a gazdasági környezet szabályozásánál a mikro vállalkozások és az önfoglalkoztatók számára élhető ökoszisztéma kialakítására. Ez hazánkban elsődlegesen az indulást követő „meggyökeresedés” időszakának, az első három-öt évnek, illetve a foglalkoztatási kockázattal járó élethelyzeteknek, például a kisgyermeket nevelő anyukáknak különleges támogatását jelenti. A legdinamikusabban növekvő kreatív ipari terület 2008 és 2012 között a design, vagyis a termék-, grafika- és divattervezés ágazatok. Itt a bruttó hozzáadott érték közel háromszorosára, a vállalkozások száma pedig közel két és félszeresére nőtt. Magyarországon az innováló vállalkozások 31 százaléka végez design-innovációt. A BVK elnöke hozzátette, a kreatív iparban minden negyedik, míg a nemzetgazdaságban minden tízedik foglalkoztatott önfoglalkoztató.
- A startup-ok hozzájárulhatnak a foglalkoztatás, a helyi bevételek, és a központi költségvetés adóbevételeinek növekedéséhez, valamint infrastrukturális magánberuházások létrejöttéhez és a település többi vállalatának versenyképességéhez. -
A kreatív ipar egyre erősödő ágazat, amelynek globális piacra termelő vállalkozásai versenyképes termékeket állítanak elő. A szektor azonban jelenleg még korlátozottan növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Az attitűdök területén azonban a kreatív ipar, mind a pozitív példákon keresztül, mind az ágazat által vallott értékek révén már ma is pozitív hatással van a versenyképességre. „A kreatív ipar kultúra alakító ereje a közösség működésére egyaránt lehet pozitív és negatív hatással” – véli Szalai Piroska.
A számok a külpiaci megjelenések fontosságát is alátámasztják: a kreatívipar exportvezérelt szegmesei évente 12 százalékkal bővülnek, ezen a területen az iparág a járműipart követően a második Magyarországon."
forrás: [link]
válasza:8.: Nem, nem, ilyen felhangot véletlenül sem akartam megütni, egyáltalán nem a magyarok fedeztek fel "mindent".
_________________________________________________________
A kérdésem nagyjábol ez.: A magyar felnőtt lakosság hány százaléka végez rendszeresen (naponta, hetente) kreatív (saját ötleteket) igénylő tevékenységet?
_________________________________________________________
Szerintem, azért lehetünk (és kell, hogy legyünk is) büszkék a magyar találmányokra, a tudósainkra, művészeinkre, a magyar alkotókra!
Más nemzetek is büszkék hasonlóan, vagy jobban a saját eredményeikre!
Ha mi nyomjuk le magunkat a víz alá, az a legrosszabb!
válasza:Kéne csinálni egy közvélemény kutatást, amiben beírhatják az emberek, hogy miket alkotnak. Az életkor szerintem nem fontos, mert az ember alapszemélyisége nem nagyon változik. Olyan nincs hogy a munkája kiöli belőle a kreativitását, mert az ilyen emberek próbálnak olyan munkát választani, amiben kiélhetik a kreativitásukat. Általában tervezői, vagy manuális munkát, ahol szükség van a kézügyességükre is.
A wikipédián azt írják, hogy a balkezesség és a kreativitás között van összefüggés. Hozzávetőleg 8 és 15% között mozog a felnőtt lakosság körében a balkezesek száma. [link]
Az a kezünk a domináns, amelyikkel spontán módon integetünk üdvözléskor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!