Csak én gyűlölöm, amikor egy nő azzal jön, hogy milyen hangon beszélek vele?
A tököm tele van vele, hogy valamit el akarok magyarázni a nővéremnek, amiben nem volt igaza, és meg se hallgat, csak mindig a hangom ellen emel kifogást. Remek taktika, ha ki akarunk bújni az alól, hogy felelnünk kelljen a hülyeségünkért.
Miért ez a mániája minden nőnek? Valahol olvastam, hogy a nők több hangszínt használnak a kommunikációjuk során, mint a férfiak, és ezért van, hogy a férfi egyszerűen nem érti, amikor a nő arra hivatkozik, hogy milyen "hangsúllyal" beszélnek vele. Akárhogy is, engem baromira idegesít. A nők nem bírják az életben néha túltenni magukat azon, hogy HOGYAN mondunk nekik valamit, és koncentrálnának inkább a MIT-re?
Nézz magadba!
Neked mindegy, milyen hangnemben akarnak meggyőzni arról, hogy nem neked van igazad?
Jót és jól - erről szól a nagy titok.
Nyugodtan próbáld ki egy óvodás gyereken is: ordíts úgy vele, hogy közbe csapkodsz az asztalra és fröcsögjön a szád, és mond meg neki, hogy amiért annyira aranyos, lenne-e kedve elmenni elsétálni a sarokra fagyiért. Szerinted lesz kedve?
Tedd meg ugyan ezt kedves hangon. Szerinted lesz kedve?
Igenis fontos a stílus. Sokszor nem az számít, hogy mit mondasz, hanem az, hogy miként. Erről szól a menedzsment is.
A másik, ha mindenki hülye és csak te vagy hellikopter ("Miért ez a mániája minden nőnek?"), akkor lehet a hellikopternek ideje leszállni a földre és rájönni, hogy mit lehet másképp csinálni, hogy valóban rá figyeljenek.
De nyugodtan vissza lehet kérdezni, hogy a hangsúlyon kívül a tartalomra is tudna reagálni, vagy teljesen leragad az érzelmeknél, és az eszét otthon hagyta-e. Ekkor valószínűleg már nem csak a stílust, hanem téged is buknónak fog tartani. :)
Én nő vagyok, és nekem anyukám csinálja ezt. Engem is idegesít. Egyes extrém esetekben igazad lehet. Pl. egy ilyen szülő-gyerek viszony: anyámnak akármit mondok, ami ellentmond neki, ha kérdezek is (pl.: jó, de miért?),akkor is azt érzékeli csak, hogy én most őt támadom. Pedig teljesen jó hangsúllyal mondom, és tényleg, a visszakérdezésnél is, ha csak annyit kérdezek miért.
De ezt különösebb esetnek tartom, mert ugye az a mániája, hogy a gyerek ne szóljon ellene, és ha már vissza merek kérdezni, akkor feleselek.
Te ilyen viszonyban vagy a nőrokonaiddal? Gondolom, nem. Tényleg vigyázz a stílusra.
Konkrétan két nőnek ez a mániája (nem fogom leírni, hogy kiknek). Én egyedül azt utálom, amikor erre hivatkozva veszik semmibe az érveimet.
De úgy általában is megfigyeltem, hogy a nők sokkal inkább a hangsúlyra hallgatnak, mint a mondanivalóra. Pl. ott van Puzsér, akit én alapvetően bírok, de valóban túl kell magát tenni az embernek a stílusán ahhoz, hogy értékelje, amit mond. Azt figyeltem meg, hogy sok nőnek ez egyszerűen nem megy. Ők leragadnak egyszerűen ott, hogy "ez egy fröcsögő idióta", meg milyen csúnyán beszél, és innentől kezdve mondhatná akár Jézus tanításait is, az az ő fülükbe nem jut el. Míg pl. Ákos, aki nagyon cifra szavakkal mond semmit, köznépszerűségnek örvend. De még jobb példa talán Paulo Coelho, a nők nagy kedvence.
"A másik, ha mindenki hülye és csak te vagy hellikopter "
Én ilyet amúgy nem mondtam. Ha most nagyon genyó lennék, azt mondanám, hogy csak a nőkről beszéltem, ami mindjárt csak a társadalom felét jelenti, de természetesen nem állítom, hogy minden nő ilyen lenne. Csak sajnos ismerek párat, akinél ez a helyzet, és van kettő, akinél ezt rendszeresen megtapasztalom.
Az, aki azt írta simán, hogy egy tapló vagy le lett pontozva, aki meg normálisan elmagyarázta, hogy ez miért gond nem. Pedig lesarkítva mindketten téged hibáztattak.
Akkor ezek után nem úgy tűnik, hogy fontos a stílus? Ez sem másabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!