Az emberektől való tartást, félelmet hogyan lehet legyőzni?
4-es
Igen, valószínűleg kisebbségi komplexusom van, vagy lehet, hogy egyszerűen csak gonosznak tartom az embereket és kinézem belőlük azt, hogy ártsanak valakinek csak azért mert valahogyan néz vagy kinéz és emiatt utálom őket és félek tőlük. Lehet, h én generálom az egészet, de mindenesetre nekem nem így tűnik.
Igen már nagyon régóta tart, egész kiskorom óta, ahogy elkezdtem suliba járni máris kialakult bennem ez a fajta benyomás. Bántottak szóban és fizikailag is.
Felnőtt koromban sokszor leordibáltak, jellemzően akkor amikor megpróbáltam kiállni magamért, mert ilyen tanácsokat kaptam, hogy muszáj lesz kiállnom magamért ha meg akarom erősíteni magam, ha azt akarom, hogy legyen önbizalmam. 2 esetben előfordult, hogy meg is vertek, mert az igazamtól nem tágítottam. Lehet, hogy arcátlan voltam, de a másik félnél arcátlanabb semmiképp, csak az ő szintjét hoztam, meg az én érdekeimet védtem. Egyik esetben súlyos sérülést szenvedett egyik szemem, de szerencsére nem veszítettem el a látásom arra a szememre. Ezek is rátehettek egy lapáttal arra, hogy ennyire verekedés szempontból tekintek a külvilágra. Az van bennem, hogy így működik minden. Persze én nem szeretném, szeretem a békét, mindig a szerény, szürke, csendes emberek társaságát keresem, ez is azt bizonyítja.
4-es vagyok
Ne haragudj, azt hittem, hogy még nem ért ilyen attrocitás. Viszont amit leírtam, azt most is tartom, ha nem változol meg, akkor ugyanezek fognak megtörténni veled.
Hogy őszinte legyek, nekem nem áll össze a kép, azt megértem, hogy gyerekkorodban inzultáltak, mert a fiatalok nagyon kegyetlenek tudnak lenni ebből a szempontból. De mi az, hogy "felnőttként sokszor leordibáltak"???? A felnőtteket normális esetben nem szokták leordibálni. Ne érts félre, én mindent elhiszek, amit írtál, csak az okokat nem értem.
"jellemzően akkor amikor megpróbáltam kiállni magamért" Azt lenne jó tudni, hogy miért alakultak ki ezek a konfliktusok. Valakinek a viselkedése ezeket kiprovokálta, és ha ez sokszor történt meg, akkor valószínűleg te se vagy vétlen. Lehet, hogy nem szándékosan, de te is kiprovokálhattad a kinézeteddel, vagy a viselkedéseddel. De ezt csak te és az ismerőseid tudják, hogy mennyire tér el az átlagostól a megjelenésed, a viselkedésed. Ha már két ember elkezd vitatkozni, akkor abban bőven benne van a kiabálás és a verekedés lehetősége is, ez a felek vérmérsékletétől és intelligenciájától függ. De továbbra is azt nem értem, mi volt az előzmény. Azért, mert utálod az embereket és félsz tőlük, még nem fognak kiabálni veled. Ha mereven bámulsz idegenek szemébe, azt szinte mindenki rossz néven veszi, van aki nem szól érte, de jó néhányan felkapják a vizet, és jön az, ami veled történt. Ha erről van szó, akkor ez egy rossz szokás, szerintem idővel elhagyható. Ha másról van szó, akkor miről? Te biztosan tudod, valamint a vitapartnereid is valószínűleg elmondták neked, hogy mi a bajuk. Csak ezekről az okokról nem beszéltél világosan. Ez lényeges, amíg ezt nem tudjuk, addig nem tudunk tanácsokat adni.
El kell mondanom mindenekelőtt, hogy nem vagyok az a felszíneskedő, jópofizó típus, aki amikor odakerül egy munkahelyre, majd mindenkivel pár nap alatt összehaverkodik. Nálam ez időt vesz igénybe, és rendszerint csupán egy-két emberrel van szó, a többi embert totálisan ignorálom, nem érdekelnek, pont azért mert őket a felszíneskedő, jópifzó, klikkesedő típusúaknak tartom. Belátható, hogy az olyan embert mint én nem nézik jó szemmel, kezdik megvetni, lenézni, esetlen mérgesek rá.
Na most az ilyen leordibálások olyankor fordulnak elő, amikor valamit rosszul csinálok (megítélésük szerinte természetesen) és akkor bunkó módon ezt közlik velem. Nekem persze nem fekszik ez a fajta közlésmód és visszaválaszolok, megvédem magam, hogy igenis jól csinálom a dolgom (holott lehet, ha kedvesen közölné akkor még hallgatnék is rá). És az ilyen típusú bunkó megnyilvánulásaikból alakultak ki abszolút MINDIG a konfliktusok. Én csak annyit várok el, hogy vegyenek emberszámba, és ha hibázok valahol, akkor azt emberi módon közöljék. Ha ezt nem kapom meg, akkor jogosnak látom azt, hogy erélyesebben kiálljak magamért.
Azt amit mondtál, viszont nem értem teljesen. Hogy lehet a leordibálást kiprovokálni pusztán a kinézettel? Vagy a viselkedéssel? Egy olyan ember akivel nem beszélgetek, akihez nem szólok, milyen jogon kapja fel a vizet az én lényemen, az én puszta létezésemen?
Amikor megvertek is ilyen okok miatt alakult ki. Megpróbáltam megvédeni magam (szóban), ezt nem tudták elfogadni, és ha a szóval nem tudtak elhallgattatni, elővették az öklüket.
A mereven bámulásról meg csak annyit, hogy megyek az úton, ránézek valakire és azt látom, hogy kitartóan bámul. Nem értem, hogy miért, és én emiatt elkezdek visszabámulni, hogy meggyőződjek arról, hogy engem bámul-e vagy sem. Ha nem találna kivetnivalót bennem, akkor lazán továbbpillantana, de úgy érzem szándékosan provokálni akarnak, kihívást keresnek.
4-es vagyok
Most már tisztább a kép valamivel, de így neten nem sokat lehet tenni érted, egy szakember szükséges a való életben, egy kognitív terápia jót tenne. Kényszerképzeteid vannak, olyan dolgokat belevetítesz a környező emberekbe, amik a valóságban nem léteznek (vagy léteznek, de csak huszad akkora mértékben). Az értelmi képességeiddel semmi gond nincs, ez csak hibás gondolkodás. Sok dolgot reálisan, jól látsz, de jópárat nem. Rád sokszor igaz, hogy a bolhából elefántot csinálsz. A valóságban a bolha létezik, aminek alig van rád hatása, de te egy nyomasztó elefántot látsz egyből, ennek megfelelően reagálsz, amit valószínűleg ki is mutatsz. A másik fél ezt persze észreveszi, ez bennük természetesen negatív reakciót vált ki, ami a te szemedben megerősíti azt a (hibás) elgondolást, hogy igazad volt, tényleg rosszat akar a másik. Ezután kialakul a nézeteltérés, ami olyan dolgokhoz vezet, amit leírtál. De az egész miattad indult ki, mivel a bolhát nem bolhának láttad. Nem azt mondom, hogy minden eddigi esetért te vagy a hibás, de döntő többségben szerintem igen.
Az árulkodó, hogy már 4-szer szóltál hozzá itt a kommentekhez, de még így sem tudtad jól leírni a szituációt, nem látod a lényeget. Nem az értelmi képességed az oka, azzal nincs baj, ez azt jelzi, hogy már nagyon a saját gondolataid fogja vagy, és torzan látod a valóságot. Ebből magadtól, segítség nélkül szerintem nem tudsz kimászni. Menj el egy pszichológushoz, ő majd segít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!