Hogyan tudnám elhitetni magammal azt, hogy jó az, ha magányos vagyok? Milyen előnyei vannak az egyedüllétnek?

Sosem voltam sikeres a nőknél, és ebbe már szinte belebetegedtem. Egyfolytában ezen görcsölök, és nem akarok depresszióba zuhanni. Elhatároztam, hogy ezentúl másképpen állok mindenhez. Nem akarok kedves lenni, nem akarok futni a nők után, nem akarok ezen görcsölni, csak élni szeretném a saját életemet szabadon. Ha úgy adódna időközben, hogy rám talál a szerelem, akkor természetesen az jó dolog lesz, de én már belefáradtam a folytonos kudarcokba. Az embert felemészti az egész. Felemészt az, hogyha látok másokat kézen fogva, ha látok másokat csókolózni. Egyedül csak attól félek, hogy a hosszan tartó magány kiöli az empátiát belőlem. Van ilyen jelenség, és én nem akarok erre a sorsra jutni.