Hogyan hozható vissza a bizalom a lelkembe?

A minap egy társaságba keveredtem egy csajjal. Eleinte sem volt szimpi, miután ömlött A szájából a hülyeség, utána végképp nem. Ez egy előadás volt, kb. 25-en vehettünk részt rajta. Az előterembe már mindenkivel spanolt, viháncolt, fogdosta vadidegenek kezét. Egy bemutatkozó kört tettünk. Közölte, hogy ő milyen bizalmatlan meg rengeteg csalódás érte, meg hogy őt mennyien bántották és visszahúzódó típus, stb.

Én nem vagyok nagy társasági ember már. Régen az voltam. Nem tartttam magamat bizalmatlannak, de ha neki abban nyilvánul meg h bizalmatlan, hogy mindenkit a barátjának fogad 5 perc alatt, akkor én extrafullbizalmatlan vagyok.

Én mindig adok egy esélyt az embereknek. Az első pár alkalommal kedves vagyok, próbálom megismerni őket, próbálom az értékeiket feltárni. Van akinél sikerül, van akinél nem. Több a nem! Vagy ha mégis, akkor sem tart sokáig. Amint kifogyok a szóból és már látja rajtam h unom (pedig van mikor nem unom, csak vannak olyan témakörök, amiket nem szeretek az első 3-4 beszélgetés alkalmával kikotyogni) azt hiszi nem érdeklem és lelép. Van ilyen. Én is nehezen nyílok meg. Kezdeményezni beszélgetést pl abszolut nem tudok.

Nem tudom hogy hogy fogok új baeáttokat szerezni, de valahogy majd megoldom :)

Az első hülyeséget ír...

Csak saját magadnak tudod visszaállítani belső önismereti munkával! Nem vitték el, csak csalódtál ami annyit jelent, hogy elfelejtettél bízni az akkori negatív sérelmek miatt. Benned van ne aggódj! :)

Az emberek tök megbízhatóak, csak te vagy eltájolva nézőpontilag.

Egyszerű kis példa: időre kell mennem valahová. Aki "pontos", "megbízható", az ugye... akkorra ott van.

Én az esetek 90 százalékában ELKÉSEK, tehát "megbízhatatlannak" tűnök, pedig nem!

Én kérlek BIZTOSAN elkésem, tehát megbízható vagyok.