A magyar emberek nagy többsége miért ennyire kishitű és pesszimista?
Nap mint nap olvasom itt, vagy hallom hírekben, illetve személyesen is tapasztaltam már, hogy az emberek kb. 20 évesen már úgy állnak a dolgokhoz, mintha másnap meghalnának.
Ilyeneket olvasok itt is. "21 éves vagyok, meg tudok még tanulni németül? Nem vagyok öreg hozzá?"
vagy
"20 évesen meg lehet tanulni úszni?"
vagy
"25 éves vagyok. Meg tudok még tanulni lovagolni?"
vagy
"27 éves vagyok. Érdemes volna letennem a jogsit, vagy már nem menne?"
vagy
"24 éves vagyok. Egész életemben orvos akartam lenni, de eddig nem volt rá lehetőségem. Jelentkezhetek még az egyetemre?"
És még sokáig sorolhatnám.
De kb. EGYIKET sem értem.
Főleg amikor néhány hozzászóló még olajat is tesz a tűzre, mert lehurrogják, hogy jaj, már nem fog úgy az agyad, ezt gyerekkorban kéne elkezdeni, ők ilyen meg olyan fogékonyak erre meg arra.
Öööööööööööööööö???????????
Mire is???
Az ok, hogy pici gyerekkorban az ember nem parázik, hogy leesik a lóról, vagy hogy belefullad a vízbe, mert az egészet csak játéknak veszi. Nem érzi cikinek ha valami nem sikerül, mert azt sem tudja mint jelent ez a szó.
Nem kell a pénzt számolgatnia, hogy még mennyi órát kell vennie, és nem munka és/vagy család mellett kell ezekkel a dolgokkal foglalkozni.
A nyelv oktatás abban merül ki, hogy plüssöket neveznek el, vagy énekek, mondókák közben "ragad" járjuk valami, míg a felnőtteknél unalmas és száraz tankönyv, esetleg egy béna tanár mellett ott kell izgulni, hogy be ne égjenek a csoporttársak előtt, ezért sokan meg sem szólalnak.
Nekem pl. ezek közül mindegyik (és még sok más) csak 18-20 éves korom után adódott meg, és egyáltalán nem éreztem magam kevesebbnek, vagy nem éreztem egy percig sem, hogy nehezen menne, vagy képtelen lennék rá.
De ha pl. kinézünk a szomszédba, vagy egy picit arrébb mondjuk Németországba, akkor ott már teljesen más a hozzáállás.
Illetve itt nálunk volt, hogy ahová jártam (felnőtt fejjel) lovagolni, ott volt egy kb. 50 éves néni, és ugyanúgy letojta mint én ezt a kitalált törvényt miszerint minden gyerek zseni, de ahogy felnőtté válunk agyhalottak leszünk.
(Csak akkor kicsit ellentmondásos, hogy általános iskola alsó tagozatában van 3 mondatnyi házi feladat, aztán az egyetemen meg vizsgánként több száz oldalas könyv.)
Köszönöm a válaszokat!
Mondjuk abba tényleg nem gondoltam bele, hogy a gyerekeket biztatják percről-percre, miközben legtöbb felnőtt teljesen magától saját akaratával valósít meg mindent. Ahogy én is tettem és teszem a mai napi is.
Úgy vagyok vele, hogy bármit elkezdeni SOSEM KÉSŐ!
Bele lehet bukni dolgokba (mint ahogy gyerekkorban is fél évente íratják be a gyereket más edzésre)
de csak az tud kudarcot vallani bármiben is, aki próbálkozott.
Csak az nem hibázik aki nem csinál semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!