Miért akarják páran ennyire erősen hinni, hogy mindenkinek adott a lehetőség, hogy diplomázzon?

# Sün.

Nevetséges, ahogyan oktatni próbálod a kérdezőt, hogy ne mutogasson az "áldozatokra", holott te is általánosítod a kérdezőt.

Meg hagyjuk már ezeket a példákat, hogy "nem hallott a támogatásokról". Aki nincs tisztában a lehetőségeivel, és azzal, hogy hogyan működik az oktatási rendszerünk, az valószínűleg nem szövöget olyan terveket, hogy egyetemre megy.

Meg miért kell azt hinni, hogy csak olyanok szólalnak fel ilyen témában, akik a Rózsadombon élnek? Nem lehet véletlenül, hogy az átlag ember már nagyon unja a társai rinyálását és a társadalom idióta nézeteit?

Miért kellene mindenkinek diploma?

Ki fog akkor házat építeni?

Ki fog akkor kenyeret sütni?

Ki fogja az utakat javítani?

Ki fog kertészkedni?

ki fog növényeket termeszteni?

Az oké, hogy a diplomás mérnökök tervezik meg ezeket és az ehhez szükséges eszközöket, de egyik sem fog 40fokosmelegben pizzát sütni napi 12 órán keresztül minimálbérért.

Mert saját tapasztalat, hogy bárkinél adott a lehetőség a diplomára.

Szarul tanultam a középiskola alatt, állandóan bukdácsoltam. Az érettségim viszont jól sikerült, mert nem a lexikális tudást mérték fel elsősorban, hanem a kvázi rátermettséget és értelmet. Mennyire tudod használni azt a tudást, amit megszereztél (elvileg, mert rám nem sok minden ragadt).

Érettségi után elvégeztem egy technikusit, letettem két nyelvvizsgát (sokak azért nem kapják meg a diplomát, mert egyetlen nyelvből sem képesek megszerezni a nyelvvizsgát; erről is az anyagi helyzet tehet?) és utána elmentem az egyetemre ahol mérnöki diplomát szereztem úgy, hogy szar anyagi hátterű családból származom. Van diákhitel, van szociális támogatás, van ösztöndíj... Többet kaptam egy hónapban így, mint az átlag medián fizetés.

Igen, bárkinek a módjában áll, hogy lediplomázzon, csak akarnia kell és nem árt, ha van egy kis sütnivalója.

Nem mindenki alkalmas a diplomaszerzésre. Van olyan, aki nem elég okos hozzá (hogy ne csak a társadalmi hovatartozást nézzük). Lehet milliomoséknak is sérült gyereke (van, amit nem lehet kivédeni, egy ismerősöméknél minden vizsgálat jót mutatott, megszületett a bab, látszólag minden jó volt, majd 2. nap kapott egy agyvérzést és puff neki, az agya beszédközpontja károsodott. Most 5 évesen morgásszerű hangokkal kommunikál, 1-2 összemosódott szó kiérthető a beszédéből. Viszik-hozzák szakembertől szakemberig és úgy fejlődött ennyit szegényke. Pedig tényleg jó szakemberhez vitték.)

Akkor van, akinek az anyagi helyzete nem teszi lehetővé. Egyes embereket támogat az állam (pl. a 3 gyerekeseket, akiknek sérült gyerekük van stb.).Mi is nagyon szegények vagyunk, de valahogy éppen hogy kiestünk az összes támogatásból. Anyukám rávett, hogy végezzek el egy szakmát ami ingyen van, helyben van, azonnal lesz munkám és 80ezer körül már keresek vele.

Megcsináltam, minden erőmet belefektettem és a gyakorlati helyem felajánlott egy állást mielőtt végeztem volna. Azóta ott dolgozok. Félretettem/teszem a pénzem, most nyelvvizsgázok és elkezdem a jogsit, jövőre pedig egyetemre megyek, mert középiskolában jól tanultam és a szakma+nyelvvizsga elég pontot ad ahhoz, hogy a kinézett szakra bejussak. Nekem ez 25 éves koromra valósul meg.

Százszor könnyebb annak, akinek a szülei állni tudják a költségeket. Nagyon drága főleg, ha helyben nincs olyan szak. Nekem szerencsém van, megyeszékhelyen lakok, helyben van. De még így is nehéz, a saját erőmből kellett eljutnom oda és félállásban dolgoznom kell mellette végig, hogy fenntartsam magam. Így esti tagozatra megyek. Ehhez kellett, hogy olyan főnököm legyen, aki tolerálja ezt és hogy meg lehet vele beszélni, hogy X-napon a héten nem tudok jönni, mert suli.

Február óta dolgozok és most lett meg a szakmám, tehát suli mellett dolgoztam. Heti hét nap munka őrült nehéz. Néha úgy éreztem, ha a fájdalomtól üvölteni tudna minden izom, úgy egy egész városnak szabadtéri koncertet adhatnék. Így is ötösre végeztem, de a buszon aludtam, meg órák közt a szünetekben stb.

akinek jómódúak a szülei, el sem tudja képzelni milyen szerencsés.

"Igen, bárkinek a módjában áll, hogy lediplomázzon, csak akarnia kell és nem árt, ha van egy kis sütnivalója"

Látszik, hogy nem sokat tudsz az életről.

Egy sikeres, boldog, szabad élethez kicsit több kell mint a diploma. Sőt, lehet valami teljesen más kell hozzá.

Elég csak tanulmányozni azoknak az életét, akik tényleg sokra vitték.

" Egyáltalán mi a francnak kéne annyi szénné képzett gyakorlati analfabéta"

Na látod, ez a baj, a diploma tucat termék lett, épp ezért a színvonala is valahol a mirelitkaja meg a levespor körül keresendő.