Ha valaki túlságosan sokat foglalkozik külsejével, az hiú?

Nem feltétlenül!Rengetegen pont azért csinálják ezt mert szükségük van valamire ami elég önbizalmat ad nekik hogy átvészeljék a napot.

A legtöbb lány valójában sajnos ebbe a csapdába esik bele,ami nem meglepő,mivel még mindig csak a feltételezett női tökéletességet látják mindenhol.

A legtöbb embernek téves elképzelése van arról hogy mi az a hiúság.Attól hogy valaki szép és jól öltözött/sok rajta a smink,még nem hiú.Ez ugyanaz mint egy szép lányról azt feltételezni hogy r-banc.Hiúnak lenni annyi, hogy a saját szépségét egyéb erényei és/vagy mások élete fölé helyezni.

Nem mellesleg,nem tudom nem észrevenni hogy mindenki azt gondolja hogy csak nők lehetnek hiúk.Sokkal több hiú férfivel találkozni mint nővel,de a férfiak öltözésben ezt nem fejezhetik ki, mivel az "nem férfias".

#4

Ez egyfajta önterápia, és abszolút semmi kivetnivaló nincs benne,nem is értem hogy juthatott pont ez eszedbe.

Az csak más helyzetekben való viselkedésében fog megnyilvánulni, hogy hiú-e.

Pl. kérdés az, hogy miért foglalkozik sokat a külsejével? A "miért" és a "cél" a lényeg. Közben arról álmodozik, hogy az egész világ a kegyeiért fog áhítozni?

Szerintem rossz esetben egy csúnyább/igénytelenebb ember is lehet hiú, és gondolhat arra az előnytelenebb külsöjével, hogy mindenkinek szerelmes kell lennie belé.

Másképp foglalkozhat valaki sokat a külsejével azért, mert pl. egy jó divattervező, aki érdekes ruhákat csinál, akiről elismerik sokan, hogy jó, de attól még lehet szerény. Talán a hiúság ott kezdődik, amikor valaki szenved miatta, pl. kikészül attól, ha minden mellette elsétáló ember nem vetette rá a tekintetét. Mindenkinek elvárja a figyelmét, persze az esetek többségében nem kaphatja meg, így szenved.

# 2 lehet, hogy unpopular vélemény tőlem, de az önbizalom problémáról az jut eszembe, hogy negatívnak tartom amikor sokan föltétlenül azt látja megoldásnak a megrögzött "önbizalom problémára", hogy dicsérgetve legyenek. Szerintem ez is egyenes út a hiúság felé, vagy teljesen azonos azzal. És sok embert láttam, aki önbizalomhiányosnak tűnt, de egyszerre hiún viselkedett egy másik oldalról. Ha attól "önbizalomhiányos", hogy nem szerelmesek belé, az már hiúság:)

Helyes önbizalom terápia az lenne, ha valaki nem a dicséretek megszerzésén törné magát, hanem saját magában elmélyülve, a saját véleményén keresztül törekedne arra, hogy helyesen ítéljen/vagy ne ítélkezzen, megfelelő szempontokat állítana fel a saját önmegítélésében, amit magáénak tud. Ehhez nincs szüksége a sokaság csodálatára, vagy figyelmére!