Tisztába vagyok azzal amiben jó vagyok, de azzal is amibe nem, a következő szituáció nem nyomna le titeket a "lélek gödrének legmélyére"?

Ülsz két ember mellett, "C" és "A", akik mindig beszélgetnek, egyszer csak, "A" random mód elkezd kicsit beszélgetni a vele szembe ülővel "B"-vel..Erre "B" bemutatkozik "A"-nak és "C"-nak is, habár "C"-vel nem beszélt, de bemutatkozik, én meg ott ülök mellette, és konkrétan számítottam volna rá, hogy nekem is nyújtja a kezét, de nem így volt..

És ez után annyira mély elkeseredettség érzés lett rajtam úrrá, amit ritkán érzek najó talán 12 éves koromban gyakoribb volt

Valószínű más is ezt érezte volna ilyenkor, mert ez senki sem szereti az ilyen helyzeteket, de én miért vonzom ezeket állandóan?

Mi a franc az amit nem lehet bírni rajtam? Mindig igyekszem kommunikálni, kivéve ha nem jön semmi, túl csúnya nem vagyok, mivel beszélgetni szoktak velem emberek(a tükörben kifejezetten jóképűnek látom magam, képek 40-50%-n is)

!!!!!!!!!!OLYAN EMBER NYILATKOZZON KÉREM!!!!!!!! akinek sikerült legyőznie az önbizalomhiányt, de úgy, hogy maga tett érte, nem pedig belekerült egy társaságba és jó lett minden, hanem olyan helyen is megállja a helyét, akik annyira nem szimpatikusak neki(vagy csak szimplán okésak), én szinte mindent megteszek külső-belső változás terén, de baromira nem az jön amit várok

21