A legtöbb Székely miért használja magyarokra a "tápos" elnevezést?

''TÁPOS: Tápszeren nevelkedett, ebből kifolyólag satnyább, erőtlenebb, csenevész, sápadt, nyámnyila, málészájú, nem életrevaló, akár a tápszeren nevelkedett baromfi azzal szemben, amelyik búzán, kukoricán, azaz valódi gabonán nevelkedett.

Az erdélyi magyarok használják előszeretettel a tápos kifejezést az anyaország állampolgáraira, akik az erdélyi emberhez képest olyanok, mint a tápon nevelkedett baromfi azzal szemben, amelyik valódi gabonán nőtt fel.

A tápos szót a 90-es rendszerváltás utan a Magyarországon dolgozó majd hazatérő székely vendég munkások találták ki mert látták, hogy az ottaniak rendszeresen génmanipulált, erőszakosan megnövesztett, felfújt zöldséget, gyümölcsöt vagy állati húst fogyasztanak. Miközben a székelyt kinevették, hogy az “erdélyi román” már megint egy tábla szalonnát hozott otthonról és este valami krumpliból készült meleg ételt fogyaszt.

Később a tápos szó párosult még a tipikusan nyelvét kitörő “pesties” beszéddel és igy terjedt tovább, mert az erdélyi, a mükaja és a hegykebeszéd között húzott valamiféle párhuzamot és ebből lett a tápos.