Szerintetek ez már nem túl nagy szemtelenség?
Jó ideje elegem van a szomszéd csajból, hogy mindig kéreget, de most végképp betelt a pohár. Egyik nap kávét, másik nap ollót, gereblyét, lapátot, stb. de leggyakrabban cigarettát. Egyik nap pedig rám ír, hogy nem tudok-e csinálni neki egy üdvözlőlapot. Mondom neki, hogy sz@rért-hugyért lehet kapni írószer boltban, minek tölteném vele az időmet? Erre Ő: De hát nincs pénze.
Bakker, akkor lassan tartsam el, vagy mi? Nekem nem kerül pénzbe meg időbe? Ja persze, mert a szomszédban minden ingyen van ugye? Elegem van abból, hogy folyton foglalkoztat, ugráltat, és nem tudom olyan szöveggel elutasítani, hogy arra ne tudjon még valamit kitalálni, kikönyörögni, hogy elérje amit akar.
Ti mit tennétek az ilyen emberrel? Egy időben már megjegyeztem az anyukájának, hogy túl sokat kér cigarettát, akkor egy ideig leállt, de aztán egy ügy kapcsán újra látótérbe kerültünk és most megint rákezdett. Olyan mint a légy, ha nem sikerül agyoncsapni, folyton visszarepül az ember orrára. Ha véletlen szóba állunk vele, újra felbátorodik.
Ok. hogy szegények, ha az anya kér valamit (nagy ritkán)neki adok is szívesen, és általában ad valamit cserébe, ami tőle telik. De a lány nagyon szemtelen lett, ráadásul nem létfontosságú dolgokkal zargat. A múltkor különben is adtam neki egy csomó színes kartont, miért nincs annyi esze, hogy maga készítsen üdvözlőlapot, ha nincs pénze?
Nem tudom, gondolom lusta. Velem is már volt hasonló, igaz nem "tapadt" rám a csaj, de még két szót nem beszéltünk, már úgy jött oda hozzám, hogy neki ez meg az kell, és megcsinálnám-e neki, közben nézett borjúszemekkel. Mondtam, hogy nem, bocs, neki ennyi elég volt.
Te se dühöngj emiatt, ha elsőre nem is, de pár 'nem' után biztos megérti, hogy hiába nyaggat.
Próbálok nem dühöngeni, illetve nem is konkrétan dühöngök, csak már lassan húzkodhatom a madártollakat a hátamból.
Inkább az a bajom, hogy bosszant, hogy ugráltat. Sajnos nem látni el a kapuig, mert hosszú az odavezető út, és roppantul idegesítő, mikor csengetnek, és felöltözök kirohanok és kiderül, hogy már megint csak a szomszéd akart valamit. Plusz még magyarázkodásra is kényszerülök.
Egyébként nem vagyok irigy, az elutasításom részben nevelő szándékú is. Nem szokhatja meg már 17 évesen, hogy a legegyszerűbb dolog mindig kérni. Ennyi idősen nekem az extra igényeimet meg kellett oldanom magamnak. Ha ajándékozni akartam, de nem volt pénzem, akkor készítettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!