Jogom van-e bárkit és bármit utálni bármilyen nekem tetsző okkal vagy épp minden ok nélkül? Szerintem ez olyan elemi kérdés, hogy feltenni is felesleges mert a válasz nem lehet más csak igen.

De úgy tűnik ezt nem mindenki gondolja így.

Szerintem jogom van utálni bárkit és bármit akármiért vagy éppen „csak”.

Utálhatom a cigányokat, zsidókat, négereket, marslakókat akárkit és ha megkérdik miért? Hát mert CSAK!

És ez a csak nem azt jelenti, hogy az utálatomnak ne lenne tudatos vagy nem tudatos oka, hanem az, hogy senkinek semmi köze hozzá és senki nem számoltathat engem el, miért is utálom X-et, Y-t.

Van oka, de mi köze hozzá bárkinek. Miért utálom? Csak.

Szerintem ez annyira evidens és megkérdőjelezhetetlen, hogy nem is értem hogy meri bárki is kétségbe vonni ezen jogomat?

Aztán lehet erre mondani, hogy mi lesz ha X is elkezd engem utálni? Hát utáljon. Ő dolga, én lesz*om.

Az a bajom, hogy neki nem olyan színű a bőre mint nekem? Igen, az. És?

Meg se nézem milyen ember ő valójában, hanem már eleve rásütöm a bőrszíne miatt hogy biztos ilyen meg olyan és utálom? Igen. És?

Valakinek ez nem tetszik? Hát ne tetsszen. Gondoljon rólam amit akar.

De a jogomat, hogy azt utáljak akit akarok, hogy azzal szívjak vagy ne szívjak egy levegőt akivel akarok hát ezt ne merje senki se elvitatni tőlem!

Ja hogy lehet rasszistának tetszem lenni? Lehet hogy az vagyok. És?