Hogyan lehet túllépni a régi dolgokon?

Viszonylag rengeteg embert zártam ki eddig az életemből. 20 éves vagyok. De mindig eszembe jutnak. Tavaly már megkerestem néhányukat, de semmit sem tartogatnak számomra. Hiába akit egyszer ellökünk magunktól azzal már nem lesz túl sok dolgunk a jövőben, nem lehet jóvátenni az ilyeneket. Nem is akarom. Egyszerűen csak azt szeretném hogy ne jussanak állandóan eszembe ezek az emberek, ne álmodjak velük, szeretném elfelejteni őket. Járjuk a saját életünket, egyszer csak elágazik az utunk oszt csá, nincs ezzel semmi bajom csak szeretném magamat túltenni ezeken. Van 1-2 új ember, de valahogyan nem kívánom a társaságot. Lehet hogy kiégtem? Egyszerűen csak pihenni szeretnék, a 13 tanulmányi évem rendkívül megterhelő volt, és ez nem értették meg szüleim, jelenleg tovább tanulok. Nektek lehet hogy nem volt olyan megterhelő. Én állandóan stresszeltem, amiből lett egy szép kis magas vérnyomás, és az 5 éves gimnáziumi évek alatt teljesen magamba fordultam, minden egyes nap kínszenvedés. Most napi 8 óráim vannak, sokkal nehezebb, de nem kívánom vissza a régi időket amikor 6 órám volt maximum egy nap. Ti hogyan tudjátok magatokat túltenni ilyen-olyan dolgokon és előre haladni az életben? Most pihentem, nemrég keltem fel, és most főleg eléggé érzékeny vagyok a múltra, sírhatnékom támad, fiú vagyok. De eddig még semmit sem bántam meg, szerintem ez csak pillanatnyi állapot. Tovább szeretnék lépni.