Van itt más is, aki pocsékul kezeli az ismerősei, barátai rossz hangulatát, nem tudja megvigasztalni őket?
Sziasztok!
Azon gondolkodtam, hogy a környezetemben lévő emberek általában tudják, hogy mikor mit kell mondani, ha valaki épp padlón van valami miatt. Én ennek szöges ellentéte vagyok. Bármi van, akár csak annyi, hogy egy barátom levert egy rosszul sikerült doga miatt - egyszerűen nem tudom, mit kéne reagálnom. Éppenséggel együtt tudok érezni az emberekkel, de az agyam teljesen leblokkol, mikor egy igaz barátom kiönti nekem a lelkét és látszik rajta, hogy ráférne egy kiadós, szavakból képzett vállveregetés. Én jobb híján annyit tudok kinyögni ilyen helyzetekben, hogy "biztos jobb lesz", vagy "ó", amik valamilyen csoda folytán nem hangzanak túl biztatónak. Azt főleg nem tudom kezelni, amikor sikerül kipréselnem magamból néhány bátorító mondatot, ami kivételesen teljesen logikus, de a másik emberről már kétségeim támadnak, mikor hevesen tiltakozni kezd: ez most azt akarja, hogy megvigasztaljam, vagy azt, hogy belássam a közel sem reménytelen helyzet reménytelenségét és én is zuhanjak a sajnálkozás mély mocsarába?
Tehát csak azt szeretném kérdezni, hogy más is jár hasonló cipőben, vagy én vagyok az egyetlen ilyen balek? :D Esetleg tudnék ezen változtatni?
A válaszokat előre is köszönöm!
P.s.: tizennégy éves lány vagyok, ha valakit érdekel. Mert mostanában divat nem válaszolni semmire, amíg az ember nem tudja a koromat, nememet, lakhelyemet, szüleim foglalkozását, kedvenc vécépapírmárkámat, vércsoportomat, usw.
válasza:
válasza: válasza:én általában rossz vicceket mondok, amikben szerepel a buldózer szó
nem tesz jót a baráti kapcsolatoknak
Köszi a válaszokat!
(Azokra a viccekre azért kíváncsi volnék, mert még egy buldózereset sem ismerek. :D)
Szia, regebben, egy ket evvel ezelött, en is ilyen voltam, egyszerüen nem tudtam mit kezdeni ilyen helyzetekkel...
Szerintem az segit, ha tapatsztalatokat szerzel, en ugy voltam vele, hogy szabalyosan rettegtem az ilyen lelkizös beszelgetesektöl, mert nem tudtam mit mondjak utana meg csak egtem, hogy uristen, remelem ez a "segitö" szo nem lesz annak az oka, hogy soha többe nem allunk szoba egymassal.
Nalam, mind mondtam, az segitett, hogy tapasztalatot gyüjtöttem.
Neha reszese voltam (teljesen veletlenul) beszelgetesekben ahol 1-2 ember plusz en beszelgettünk a problemainkrol (ök beszeltek en meg szomoruan mosolyogtam, es halalosan gondolkoztam valami segitö tippen, de semmi sem volt megfelelö szerintem)
de az ilyen beszelgeteseknel feltünt, hogy masok sem adnak jobb tippeket. Meghallgatjak a problemazot, mondanak neki par batorito szot, vagy hogy szerintük mi a helyes, de "eletmentö" tippje senkinek sincs..
aztan, nalam az is volt a baj, hogy nem nagyon beszeltem a problemajimrol, ez, ert nem tudtam, hogy fogadnak az emberek azokat, e következeteben en meg nem tudtam hogy fogadni masok problemait.
Nekem az nagyon segitett, hogy atgondolom, en minek örülnek a legjobban a problemas helyzetben, es megprobalok ugy cselekedni. Te nem is tudod megoldani nekik a problemait, az mar teljesen rajtuk mulik, te csak meg tudod hallgatni azokat, es esetleg hozzafüzni a velemenyed. az illetö altalaban attol jobban erzi magat, hogyha beszelhet. Te csak hallgasd meg, es gondold magad az ö helyzetebe, szerintem ugy bizotsan eszedbe jut valami, ami segit!
Hidd el, naprol napra jobb leszel az ilyen beszelgetesekben, itt a tapasztalat a kulcs, en is abbol beszelek! :)
Remelem, tudsz valamit kezdeni ezzel a szövegemmel, es erted, hogy mit szeretnek mondani, ha valami kerdesed van, irjal nyugottan, privatot is :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!