Melyik egyetemista jár jobban a kettő közül?
Az egyik csúszás nélkül elvégezte az egyetemet, tanult minden vizsgára, de csak 3.5 - 4-es körüli jegyei voltak és a hiányosságait ő is érzi.
Önbizalomhiányos, nem talpraesett.
A másik több évet csúszott, 1-es 2-esekkel végig bukdácsolta. Csak egy helyen volt gyakorlaton és ott sem csinált sokmindent, mégis büszke rá és nem fél a jövőtől.
Talpraesett.
Nem mindegy mit végzett....
2-essel egy büfészakos de magabiztos megálhatja a helyét.
Egy ilyen orvosra viszont nem bíznám magam, mert ha magabiztosan nem tudja mit csinál annak nem sok haszna van.
1-es.
A 2. hiába talpraesett, ha a munkahelyén is majd így állt helyt, hogy nem megfelelően teljesít és még azt sem időben.
Egyébként későbbiekben bármelyikük pótolhatja a hiányosságait, és ha akarnak, bármelyikük alkalmazkodhat egy jó munkahelyhez és annak a követelményeihez.
Nem orvosi, meg nem ez a nagyon nehéz egyetem, de büfészaknak sem mondanám.
Mindkét szak ilyen.
A talpraesett mindenképpen jobban jár.
Az önbizalom hiányos, nem talpraesettnek hiába van meg a tudása ha stresszhelyzetben bepánikol azt is elfelejti amit tud. (tapasztalat). Sokkal több hibaforrást okoz munkahelyen.
Egyébként is az iskolában tanultak csak töredékét kell a mindennapokban alkalmazni és gyakorlatban teljesen más a dolog. Bele lehet jönni.
Azért a talpraesettség csak egy dolog. Amikor élesben kell boldogulni, az nagyon meg tudja ám formálni az embert. Az, hogy az egyetem alatt/után mennyire mondható talpraesettnek valaki, az egy pillanatnyi állapot. Bőven változhat még a "nagybetűs ÉLETben".
Másrészt a talpraesettség még önmagában semmi. Bár idehaza ha van egy diplomád, sokszor a kutya sem nézi, hogy amögött mennyi tudás van. Tudnék mesélni...
De a legtöbb diploma semmit nem ér, ha nincs mögötte tudás. (Persze, egyetemen már nem úgy megy, hogy ha ügyes vagy, jól tanulsz, akkor kitűnő leszel, és csak a h*lyék kapnak egyest, ilyen téren jókora visszásságok vannak, na de azért több év csúszással, állandóan a kettes határán táncolva biztosak lehetünk benne, hogy annak az embernek az értékelhető tudása valahol a nagy nulla körül mozog.)
Hiába van mondjuk egy programozói diplomája, ha egy buborékrendezést sem tud megírni, rövid távon szakmán kívül fogja találni magát. A talpraesettség nem pótolja a tudást.
Egyetértek az előzővel.
Egyébként szerintem ez a "talpraesettség, önbizalom" is relatív dolgok. Akinek vannak ismeretei a saját szakmáján belül, van tudása, az magabiztosan is el tudja végezni a dolgát. Az lehet, hogy az élet más területén önbizalomhiányos, de ha abban, amit csinál, tudja mit kell tennie, akkor a konkrét területen belül lehet talpraesett. És ha jól csinálja, amit csinál, megbecsülik, az az élet más területein is növelheti az önbizalmát.
Ezzel csak azt akartam írni, hogy az önbizalomhiány nem azt jelenti, hogy aki ilyen, az élet minden területén ilyen. És fejleszthető is ez a dolog pozitív irányba. Ez tapasztalat. Persze, nem akarok általánosítani, de velem így volt.
Aki pedig eleve talpraesett és nincs tudása, az nem mindig vezet eredményre. Az én szakmámban pl. tudás nélkül hiába talpraesett, inkább rosszabb is az ilyen, mint a szerényebb, de nagyobb szaktudású ember. Persze nagy előny, ha az ember fel tudja találni magát, de ez nem helyettesítheti a szaktudást ,főleg olyan szakmában, ahol tényleg szükséges, hogy el tudja végezni a feladatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!