Létezhet olyan, hogy valaki nem méltó a szeretetre?

Jelen, de őszintén szólva már nagyon régen nem is vágyom.

Jelen 2: sajna mindig mindenkinek csak kellemetlenséget okozok, így meg sem érdemlem, de egy ideje már nem is vágyom rá.

Először saját magadat kell megtanulnod szeretni, elfogadni, hogy utána mások is elfogadjanak és szeressenek. Másrészt, egy olyan embernek, akit soha nem szerettek, vagy már nagyon rég nem szereti senki és elfelejtette milyen is az, viszonylag kevés fogalma van a szeretetről, ezért ha lehet még nehezebb dolga van. Mindenki megérdemli a szeretetet szerintem. A lényeg, hogy nyitni kell más emberek felé és elkezdeni megbízni bennük, mert nem mindegyik olyan félelmetes gonosz stb. mint amilyennek elsőre látszik. Bátornak kell lenni ahhoz, hogy túl lehessen lendülni a visszautasítástól való félelmen, amihez esetleg el kell hagyni a komfortzónát. Ez az elején kellemetlen lehet, viszont hosszútávon kifizetődő. :))

Nem méltó. Szerintem mindenki megérdemli a szeretetet. De vannak akik nem kapnak. Engem még az anyám se szeretett. Mindig olyan rideg volt hozzám. Tartotta a távolságot. Azt hittem ez így normális. Valahogy megszoktam, hogy mindig egyedül vagyok. Aztán elkezdtek gúnyolni bántani(alapsuli). Akkor döbentem rá mennyire csúnya vagyok. Előkerült egy felvétel a névadómról is. Tisztán hallani, ahogy az emberek nevetnek, összesúgnak." Milyen ronda feje van a gyereknek! Hol? Hát ott! Já nevetés"... Aztán megismertem egy lányt. 26 évesen. Megölelt. És nem tudtam mit csináljak. Olyan furán éreztem magam. Elmondta, hogy középsuliban öngyilkos akart lenni, mert nagy ora és elálló lapát fülei voltak. Az anyja elvitte plasztikai sebészhez. Majd iskolát cseréltek. Aztán lettek csak barátai. Befogadták. Mikor elvitt magukhoz, nem tudtam elhinni, hogy ennyit ölelkeznek otthon. És az anyukája mennyire szerette. Sajnos a barátai nagyon gonoszak voltak és mindent elkövettek, hogy faképnél hagyjon. Ők nyertek. Most, hogy tudom milyen érzés ha szeretnek sokkal jobban kínoz a magány. Remélem már hamarosan vége lessz ennek a rémálomnak, és szabad lessz a lelkem. Szeretet nélkül nincs értelme az életnek.