Velem van a naj? Tényleg ciki vagyok és undorító stréber?
Nagyon szeretek tanulni, imádom a dolgozataimban a helyes választ adni, esetleg plusz infókat. Mindig ötöst kapok, de kissé elszzomorodok, ha négyest. Persze nem letargiába esek és nem megyek oda a tanárhoz, hogy miért nem adott jobb jegyet csak úgy érzem, nem fektettem bele max energiát és úgy érzem, az életben szükséges, hogy minden téren a maximumot nyújtsuk. De hamar tovább lépek ezeken az apróságokon.
Nagyon szeretek iskolai szünetekben vagy órán, ha szabad foglalkozás van olvasni, tanulni vagy leckét írni.
Plusz, se nem kötözködöm a tanáraimmal se nem nyalom a feneküket, mindig megtartom velük a tisztességes 3 lépés távolságot és órán meghúzni magam, nem okoskodni. És szünetekben is békén hagyom őket, nagyon ritkán keresek fel bárkit is a tanári karból.
De mégis, a tanáraim jönnek és magyarázzák, hogy nem adhattak ötöst, az egyik elkényeztetettnek nevezett és én mindig mondom, hogy nem zavar engem hogy nem kaptam ötöst, elvégre olyan osztályzatot érdemlek, ahogy teljesítek és nem teljesítettem jól és erre csak mondják, hogy de hát értsem meg, hogy ők nem adhatnak ötöst.
Az ofőm egy ilyen eset miatt múltkor egy csoport gyerek előtt ordított velem teli torokból és azt mondta, szemtelen vagyok.
Szeretek néha beszélgetni érdekesebb tananyagokról, de ez szerintem természetes.
A gyerekek undorító strébernek hívnak. Nincsenek barátaim. Egy óra van, amin hármasra állok, a tesi; a csapatsportoknál pedig teli torokból ordítanak velem és ha bénázok a világ vége van számukra.
Plusz, furának tartanak, bármit mondok, fogják a fejüket és ordítva mondják, hogy nem bírnak elviselni. Pedig nem értelmetlen baromságokat mondok és nem is túlokoskodó buzgómócsingoskodásokat...
A tanáraim nevetnek rajtam és gúnyolnak órán.
Az ofőm pszichológushoz küldött, mert túl jók a jegyeim és szerinte emiatt én túl stresszes vagyok.
Plusz, az ofőm sosem szól hozzám. évente egyszer egy óráig kedves velem amúgy vagy nem beszél velem vagy flegma vagy leteremt.
Egyrészt, nem azért, de miért baj az,. ha valaki jó tanuló? Miért kell pszichológushoz küldeni és miért kell pokollá tenni az életét?
Másrészt, szerintetek tényleg gáz vagyok? Tényleg egy undorító stréber vagyok?
Nem válthatok sulit, ez a második gimnáziumom, úgyhogy velem van a baj. De nem bírok rájönni, hogy mi és nem érzem jól magam a bőrömben és félek, ha nem változtatok, akkor felnőtt koromban nem fogok boldogulni az életben.
Fel tudnátok nyitni a szemem, mi is a baj pontosan, azon kívül, hogy túl jól tanulok? És, hogy ez az egész baj e? Sokáig nem hittem bajnak, de egyre inkább azt érzem, az emberek nem hiába kerülnek engem. Sokáig gondoltam, csak én fogom fel túl érzékenyen és biztos semmi bj nincs és sokáig minden dologra mondtam, hogy biztos nem is úgy van ahogy gondolom és nem fontos... de idáig bírtam.
17/L
Veled van a baj, valószínűleg valami miatt borzasztó idegesítő lehetsz. Valószínűnek tartom azt is, hogy mindent bemagolsz, és olyan tárgyakból is "okoskodni" akarsz, amit nem kedvelsz annyira, vagy nem érted, nem vagy annyira jó belőle.
Nekem is volt egy ilyen magolós osztálytársam, nem szerettük, és a tanárok is gúnyolódtak rajta a háta mögött.
Te nem fogod magadban fellelni a probléma forrását, mindenkinek van önérzete, nem tartja senki magát hülyének, vagy idegesítőnek.
Ez tiszteletre méltó, hogy ilyen megértéssel, és higgadtsággal reagáltad le a véleményem.
17 évesen biztos van olyan tantárgy, amit jobban szeretsz a többinél, ami(k) a kedvence(i)d. Próbálj ezekre koncentrálni, vedd fel fakt-ként, és kicsit lazíts a többi tárgyhoz való hozzáállásodon. Ezt magadban tudod eldönteni csak. Illetve kezdj el valami sportot, amivel levezetheted az esetleges stresszt, frusztrációt, és ami még fontosabb, hogy fejlesztheted a mozgáskoordinációdat.
Kedves Kérdező!
A leirtak alapján valószinüleg egy jó ember lehetsz, aki nagyon szeret gondolkodni. Ezzel nincs is semmi probléma, de pár emberrel egyet értek: "kihagytad a lényeget, ez igy nem kerek."
Valószinüleg tartom, mivel ugye azt mondtad, hogy sajnálod, amiért nem kaptál ötöst, stb..., amiatt tarthatnak a tanáraid és osztálytársaid "dilisnek".
Sajnos igy irásbol nem ismerhetlek meg, de lehet, hogy ez a gond. A másik, hogy szerintem te az osztályársaid kapcsán csak várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön.
Valószinüleg nem nagyon akarsz barátkozni, mivel otthagynak téged. Velem is igy volt, aztán rácsaptam az asztalra, és ma már ha egy vadidegent 2x-ra látok, ráköszönök.
Anyukám tanár, és jár hozzá egy kislány (cigány). Utálom a cigány szót mellesleg... kiderült, hogy egy suliba járunk a kislánnyal. Múlt pénteken már vigyorogva, majdnem öleléssel köszöntünk egymásnak.
Az is probléma lehet, hogy a tanulás miatt zárkózottabb vagy. Lehet, hogy folyton a tanulásról beszélsz, másról nem tudsz megszólalni.
Biztos van valami, ami szúrja a diákok és a tanárok csőrét. De ne keseredj el, mert ha látják, hogy gyenge vagy, ezt ki fogják használni.
Ha szeretnél velem beszélgetni, ez ügyben, én nyitott vagyok, irj levelet. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!