Miért mennek az emberek ilyen lassan?!

Nem csak az, hogy lassan, hanem olyan formációban, hogy még véletlenül se lehessen elmenni mellettük. Kikerülném az egyik totyogit, de nem tudom, mert ott van mellette a másik, amellett meg a harmadik. Képesek ketten-hárman befoglalni egy 4-5 méter széles utat úgy, hogy aki mögöttük jön gyorsabban, ne tudjon elmenni mellettük. Sőt, néha aki szemből jön, az sem tud, mert csak bámulnak rá. Például járműről való leszálláskor. A sok nyanya még meg sem állt a busz, de már ugrál az ajtónyitó után (ilyenkor nem fáj semmi), aztán amikor kinyílik az ajtó, ott tömörülnek előtte, hogy nehogy le tudjak szállni. A másik kedvenc eset, amikor nekiáll cikkcakkban totyogni, vagy hirtelen megáll.

Egyszer az a baj, hogy jaj, a mai embernek semmire sincs ideje. Na, mi ezt úgy próbáljuk ellensúlyozni, hogy egy kicsit kevesebb időt töltünk közlekedéssel. De ilyenkor meg az a baj, hogy miért sietünk. Logika rulz. Ha neki van egy saját tempója, amihez "joga van" (mennyire undorító erre hivatkozni, amikor a hülyeséget kell megvédeni), akkor nekem is jogom van a saját tempómhoz. Én itt megyek, ő ott megy, és béke van. De neeeem, a sok kis totyoginak muszáj direkt beleavatkozni mások személyes terébe, merhogy neki joga van mást feltartóztatni. Ez az igazán idegesítő. Példa: mozgólépcső. Régóta közismert dolog, hogy a jobb oldalon állunk, a bal oldalon sétálunk. A világon semmibe nem kerül a jobb oldalra állni, de a legtöbbször mindig akad egy marha, aki látja, hogy maga előtt elrendezkedett a sor, de ő csakazértis ott áll egyedül a bal oldalon. Mi járhat vajon ilyenkor a fejében? Valószínűleg semmi, mert ő leszarja az egészet. De felháborodni azt tud.

Szóval kedves totyogik, meg lehet ezt oldani civilizáltan is, csupán annyi kéne, hogy észrevegyétek, hogy rajtatok kívül emberek is vannak. Ha tudod, hogy lassan sétálsz, akkor próbálj úgy, hogy ne zavard vele a többi embert, mert azért pl. egy tömegközlekedési csomóponton van hova sietni (aki erre azt mondja, hogy induljon el előbb, tüstént ássa el magát az emberiség érdekében). Nem olyan bonyolult ez. Aki arra nem képes, hogy az embertársai kedvéért tegyen egy lépést jobbra, az ne hepciáskodjon, amikor az említett embertárs odébblökdösi. És nem kell irreális indokokkal jönni, hogy biztos fáj a lába, meg szívbeteg. Ennyi embernek? A többség valójában csak leszarja a környezetét, ez az igazság.

Azoknak akik nem értik hogy miért "kell mindig mindenhova sietni": Van egy rakás dolgom. Nem munka, nincs egy stresszes zsúfolt életstílusom. Szeretném végre látni a családomat, megetetni a kutyát, egy kicsit zenét hallgatni nyugalomban a szobámban. Mit kell ehhez tennem? Hogy ezen az adott úton most végigmegyek hazáig.

Akkor nem fogok elkezdeni tötyögni meg nézegetni a házakat amiket kétmilliószor láttam már, hanem fogom magam és végigmegyek azon az úton hogy hazaérjek, emgetessem a kutyát és egy kis zenét hallgassak.

Én vagyok az irreális indokú szívbeteg...

Mindkét tábornak igaza van, de mégse.

Joga van mindenkinek úgy közlekedni, ahogy tetszik, futva, totyogva, akármi...

Viszont a tiszteletet embertársainknak meg lehetne adni, akár lassú, akár nem.

Nyilván, én a lassú tempómmal (amiről amúgy rohadtul nem tehetek...) nem pofátlankodok a járda kellős közepére. De attól, hogy mellettem egy másik lassú megy, mondjuk a járda közepén, nem kellene engem is odébb lökni...(Mert hogy már volt ilyen)

Viszont már olyan is volt, aki jött menetiránnyal szemben gyors tempóval és még ő volt felháborodva, hogy nem megyek odébb.. (tényleg én menjek át a rossz sávba, azért mert ő siet? :D)

Elkezdtétek szidni a lassúakat, de a bunkó, agresszív, rossz menetirányban közlekedő tolakodókról még nem esett szó. Lehet ám úgy is sietni, hogy a másikat nem rúgod fel a Marsig...

Hát nem esett szó róluk eddig, mert nem esett szó róluk eddig.

De igazad van, ma jön szembe velem egy csávó a jobb oldalon, én már távolról láttam, hogy ez csak úgy mászkál anélkül hogy feltűnne neki hogy mindenki vele szembe megy. Én amikor szembe mentem vele, kipróbáltam hogy mennyire kell közelérnem lassítás nélkül, hogy kitérjen előlem. Mondanom sem kell hogy nekimentem. Aztán neki állt feljebb, hogy miért neki kell arra figyelni hogy a szembejövő ne menjen bele. Én meg bocsánatot kértem amiért nem figyeltem hogy ő nem tudja melyik a jobbkeze.