Szerintetek ez normális, vagy csak engem tud idegesíteni ennyire?

Szóval az van, hogy az egyik barátnőm már kezd az agyamra menni. Ha valamit mutatok neki (legyen az bútor, tárgy vagy akármi...) mindig csak a külsejét kritizálja.

Mutatok egy masszív szekrényt vagy asztalt, ami nekem megfelel, és azt mondja rá, hogy "nem tetszik" (nem is neki kell, hogy tetszjen...), "nem fekete" (cöööhhh, mindig csak a fekete...), "úgy néz ki, mintha űrszonda lenne XD" (ez azért nem diszkrét)

És amúgy nem csúnya cuccok, csak neki nem tetszik (mert van egy ízlés világa és fontos, hogy fekete bútor legyen...), nekem meg az nem tetszik, hogy ami szerinte szép, az szép is, ami szerintem szép, az szerinte csúnya...

És amúgy higgyétek el nekem, hogy nem csúnya, nekem jobb az ízlésem ezerszer mint neki, csak úgy érzem, hogy nem ért semmihez és a külső a legfontosabb neki, sőt, az számít neki a legjobban.

Én inkább veszek egy fenyő bútort ami több funkcióval bír el, mint egy design darabot, ami lötyög gyenge, igénytelen és minősíthetetlen, de mondjuk FEKETE.... meg DESIGNE...

Ettől ki tudok készülni!

És hányszor mondtam már neki, hogy egy dolgot nem csak úgy lehet kritizálni, hogy milyen külsőleg...

Szerintetek velem van a baj? Mert én szerintem rohadtul nem!

Miért ilyen valaki, hogy a legfontosabb neki a külső és a belső értékek már nem érdeklik? Persze ha emberről van szó, akkor is tudja kritizálni a másikat, hogy hogy néz ki már, meg "úristen"... stb, de szerintem a barátnőm jóval csúnyább náluk, már csak a súlya miatt is...- de legalább észreveszi a belső értékeiket!

^^

Várom a negatív-és pozitív értékeléseket egyaránt!

Köszönöm!