Hogyan őrizheti meg az ember minden körülmények között a higgadságát, magabiztosságát?

Okosakat írtak itt a többiek, én csak egy gyakorlatot osztanék meg, amit tudatlanul én is csináltam régebben.

Naplót vezetek kamasz korom óta, és olykor visszaolvasgattam, és elcsodálkoztam, hogy amire már nem is emlékeztem! milyen mérges, dühös tudtam lenni...

Aztán nyitottam egy külön füzetet, amiben ezeket a helyzeteket írtam le, aztán már csak címszavakban, még aznap, hogy mi/ ki dühített fel, és mit érzek. Két hetente visszaolvastam...(de volt ami már másnap 'nevetségesnek') Ezzel az értem el, hogy bennem maradt ez az érzés, hogy minek foglalkozzak ilyen emberekkel, akik azt se érdemlik meg, hogy rájuk nézzek...vagy segített higgadtan kezelni a dolgokat, hisz tudtam, ez csak egy hangulat, úgyis elmúlik, ettől függetlenül éreztem a dühöt, de a józanságom is megmaradt. Nagyon érdekes tapasztalat volt. Egyébként később olvastam, hogy buddhista kolostorokban hasonló gyakorlatot végeztetnek a tanulókkal. Javaslom egyébként olvasgass buddhista tanokat, könyveket, attól függetlenül ha nem hiszel a karmában, sok okos gondolatot, és gyakorlatot fogsz találni a személyiséged fejlesztésére.

És nem mindig az az erősebb, aki a hangosabb, vagy visszabeszél. A csendben maradáshoz sokkal több türelem és erő kell.