Csak az én hibám, hogy középiskolában nincs egy haverom se?

Valószínűleg én is így fogok járni.... Szerintem is fontos az első benyomás, hogy mikor 9.-ben az első nap vagy a gólyatáborban, hogyan viselkedtél velük mikor először találkoztatok. Általánosban volt pár barátom, de akkor sem voltam túl kedvelt az osztálytársaim között. A gimiben ezért úgymond jól akartam indítani, barátokat szerezni, nyitottam, barátságosabbnak lenni, de nem ment. Én nekem ez az egész barátkozós dolog nem megy. Eleinte még ők is próbáltak velem beszélni és én is velük, de mindig kényelmetlenül éreztem magam ilyenkor. Nem tudtam mit kéne mondanom, hogy miről beszéljek vagy nem tudom...zavarban voltam. Olyan is van, akivel egy szót sem beszéltem egész évben. Még a házit sem mertem megkérdezni. Nagyon nem szeretem a páros, csoportos feladatokat mert én mindig egyedül vagy utoljára maradok, nincsenek barátaim az osztályban. Lehet, hogy én vagyok a hibája, jobban kellett volna igyekeznem, de én ilyen vagyok, én nem tudok...nekem ez egyszerűen nem megy. Nem tudom, hogy ennek mi az oka, nem piszkáltak, bántottak egyszer sem (általánosban mások igen, de az már hál' istennek elmúlt). Nagyon rossz, hogy nincs egy barátom sem az egész osztályban, sőt igazából azon kívül sem. Próbáltam változtatni, de ez nem egyszerű... Idén megyek 10. osztályba és lehet, hogy még van 3 évem barátkozni, de már mindenki jóban van valakivel, vannak barátai és ha eddig nem kellettem senkinek akkor szerintem már most sem fog változni a helyzetem...