Ti megtudtok bocsájtani bármiért annak, aki megbánta utólagosan a gonoszságait?

mikor tini voltam, akkor eléggé kimaradtam a társasági életből, mert sokan pletykáltak, másokkal gonoszkodtak, én pedig olvasgattam inkább valamit, vagy rádiót hallgattam, volt nekem otthon elég bajom szüleimmel, nem akartam suliban is problémákat keresni... lett egy párom, 2,5 évig együtt voltunk, és neki van egy testvére, akivel nem sokat beszélgettem, mert nem érdekeltük egymást (most se, nem beszéltem vele szerintem 30másodpercnél többet). A testvére barátnője viszont mai napig állítja, hogy én kettőjük közé akartam állni, és hogy én tele beszéltem mindennel a pasija fejét, és emiatt bosszút akart állni. Úgyhogy mikor párom nem volt otthon, akkor bekapcsolták a gépét, kerestek rólam fotókat (párom kérte h készítsek neki meztelen képeket, én nem akartam, de ő igen), és ezeket elküldték akkor még msnen mindenkinek, készítettek rólam egy myvip profilt ezekkel a képekkel, és gusztustalan dolgokat odaírtak.

Akkor depresszióba estem, mert csak párom volt az egyetlen aki segíthetett volna, de szakított velem, mert idézem: én nem tudom egy depressziós emberrel mit kell csinálni, inkább hagyjuk egymást békén.

Ezután már tényleg nem volt senkim... és ez óriási tüske maradt bennem.

A lánnyal beszélgetünk, azt mondja, hogy nagyon jó ember lett belőlem, nagyon szívesen beszélget velem, és jó látni, hogy felnőtt érett lettem..

és nem mellesleg az egész iskola rólam beszélt, még inkább pletyka és kiközösítés tárgyává váltam. Nagyon sokat voltam egyedül emiatt.

Ti megtudnátok bocsájtani?

nem arról van szó most, hogy állandóan erre gondolok és nincs nyugodt éjszakám se, mert nem jut eszembe, de ha a lánnyal beszélgetek folyamatosan hallom a fejemben a röhögéseket, a gúnyolódásokat, pedig nem most volt... 6 évvel ezelőtt történt.

És azaz érdekes én az az ember voltam, aki mindig megtudott bocsájtani, de ez számomra már tényleg mindennek a teteje volt.

mit gondoltok, valaha megtudok neki bocsájtani?