Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Mi a véleményetek a félelemről...

Mi a véleményetek a félelemről, szomorúságról s haragról?

Figyelt kérdés
Szükséges? Szerintetek el kéne őket törölni? vagy inkább csak kontrolálni?

2014. júl. 12. 18:02
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Néha előrébb visznek, adott helyzetben. De sokszor inkább csak hátráltatnak. Eltörölni nem törölném el őket, csak valami utópisztikus társadalomban tudnám elképzelni, hogy nincsenek negatív érzelmek.
2014. júl. 12. 18:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Szerintem a harag teljesen felesleges, legalábbis így hirtelen nem tudok olyan szituációt elképzelni, ahol hasznos lenne. Talán élet-halál kérdés esetén. De akkor sem tartós harag.

A félelem kevésbé haszontalan, de minden emberben jó ha van, addig a szintig, amíg a cselekvést nem akadályozza.

A szomorúság egy érdekes kategória. Ha sokat vagy szomorú, általában jobban meg tudod becsülni a boldogságot okozó helyzeteket. Viszont ha túl sok van belőle, mindenre kihat.

Mindhármat abszolút lehet kontrollálni, minimum olyan szinten, hogy ne vegyék rajtad észre. Az utolsó kettőre szerintem van szükség.

2014. júl. 12. 18:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
18:17: Én a haragról is el tudom képzelni bizonyos helyzetekben, hogy hasznos, például amikor valaki jogtalanul/oktalanul megbánt. Akkor jogosan haragszol rá. Nyilván nem az örök haragot tartom jónak, de adott esetben a harag tud egy olyan lendületet adni, amivel ki tudsz állni magadért, hogy meghúzd a határaidat. Persze ezt kontrollált formában, nem nekiesve a másiknak.
2014. júl. 12. 18:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
en a fajdalmat, nem is torolnem, de /100 ra vennem, pl 1 irto fogfajas :/ micsoda ertelmetlen, nem eleg jeleznie a testnek h gebasz van?!
2014. júl. 12. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

Én nagyon nem szeretek félni, és legjobban a fájdalomtól tudok. Már a fájdalom lehetőségétől is szorongok, de úgy, hogy szinte rosszul vagyok. Engem teljesen le tud meríteni a félelem, és olyankor könnyen bepánikolok, és elvesztem az ítélőképességemet.

A filmekben sem szeretem a feszültséggel telieket, ahol rettegni lehet - valahogy az én idegrendszerem ezeket nem bírja.


Haragudni csak úgy egészséges, ha az ember ki tudja adni a mérgét, és nem befelé nyeli az indulatait. Régebben nem voltam rá képes, hogy kifejezzem, ha dühös voltam valakire, mert gyerekkoromban nem tanultam meg, pontosabban nem fejezhettem ki, mert büntettek érte. Most már ha haragszom, akkor azonnal hangot adok neki, így nem hurcolászom magamban méregként.

A harag néha a felháborodás érzéséből is fakadhat, amikor az ember olyan szintű ostobaságokkal találkozik, hogy ez átcsap haragba. Vagy tehetetlenség érzésből is származhat, amikor egy szerettünk beteg, látjuk a fájdalmát, és nem tudunk rajta segíteni, ilyenkor haragszunk a körülményekre, az életre.


A szomorúságot szeretem. A lemondás melankóliáját, a dolgok visszavonhatatlanságának, megismételhetetlenségének szépségét, a hervadó virágok látványát, egy táj, vagy a zene által kiváltott szívszorító érzéseket.


Eszembe jutott az Ottlik Géza művéből készült Hajnali háztetők c. film, amiben van egy párbeszéd:

- Mitől vagy ilyen jókedvű?

- Elfogott valami szomorúság.

2014. júl. 13. 01:40
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!