Te mit gondolsz arról a, hogy "amikor az egyik emberi képesség/tulajdonság erősödik, a másik csökken", és az ettől való félelemről?

Azért a seggtörlés elég fontos dolog, mind esztétikában, mind higiéniában, egészségben. Én inkább a biciklizésről mondanék le, mert sétálni attól még tudnék.

Egyébként meg nagyon jó, ha az ember tisztában van a képességeivel, és fejleszti őket, de nagyon fontos az arany középút! Azt meg kell tartani. Lehet valamit magasabb fokon csinálni, fejleszteni, erősíteni, de ne menjen más, szintén fontos dolgok rovására. Épp ezért fontos a jó ítélőkézség is, hogy megítéld, mire érdemes több időt fordítani.

És ne félj! :) Ne félj sem belevágni dolgokba, és csinálni, sem lemondani kevésbé jelentős, vagy kevésbé fontos, akár hátráltató dolgokról.

Nagyjából értem, mire gondolsz, de a többiek keverik a képességet az elsajátított tudással.

Pl. az autisták többsége zseniális elemző, de probléma van az érzelmi intelligenciával. A Down-kórosoknál talán éppen fordítva. A vakok többi érzékszerve kifinomultabban működik, mint a látóké... és így tovább. Ez akár az "úton" is ki tud alakulni, azaz eltolódások jönnek létre, persze nem szélsőséges mértékben. Az ember (és a többi élőlény) is képes kompenzálni a hiányosságait, így tulajdonképpen mindegyik egy teljes egészt alkot, és ugyanolyan értékkel bír.