Az igaz, hogy az emberek a küllemi hibák nagy részét csak bebeszélik maguknak/felnagyítják azt?

Pont most olvastam erről egy kísérletet. Az anorexiás lányokat megkérték, hogy egy olyan ábrán mutassa meg a saját alakján, ahol mindenféle vastagságú emberi szluettek voltak felsorolva (nagyon vékony test, vékony, vastagabb, molett, kövér stb.). Az anorexiás lányok a saját testüket általában túlbecsülték, és mindig a vastagabb sziluettet választották.

Ellenben, ha más ember testalkatát kellett megmutatni a sziluetten, akkor mindig pontosan eltalálták :D

Ebből az következik, hogy az ember hajlamos arra, hogy eltúlozza, lebecsülje vagy felnagyítsa a saját testét, és ne állapítsa meg reálisan. Ellenben mások testét pontosan meg tudja határozni. Persze pszichikai stb. betegségek (ahogy az 1. válaszoló is írta) súlyosbítják a jelenséget, pl. az anorexiás lányoknál. De a serdülő lányoknak az a törekvése, hogy a tini sztárokhoz hasonlítsanak vagy a fiúknak az a mai törekvése, hogy nyegle majmok legyenek, is ilyen jelenség szerintem (divatnak való megfelelés a tiniknél azt okozza, hogy nincsenek megelégedve a testükkel, irreálisan szemlélik).

Szerintem legtöbb esetben igaz. Sok küllemi hibán meg lehet változtatni, ha elég energiát fektet bele az ember. (Vagy elég pénzt.) Mondjuk nekem is van olyan, ami külsőre lehetne sokkal jobb, de tudom, hogy nem ettől leszek az, aki. Mások szeretnek, elfogadnak így is, hiába van többmillió lány, aki jobban néz ki.

Egyébként ezek az emberek azért teszik ezt, mert túl sok idejük van magukkal foglalkozni. Nincs jobb elfoglaltságuk, mint hogy magukat nézegessék a tükörben és azon stresszeljenek egész nap, hogy úristen kicsit nagy a hasam, nem úgy áll az egyik fülem, mint a másik, stb. Értékrendi kérdés.

Persze lehet a háttérben pszichológiai probléma is, ott meg ugye pszichológus segíthet általában.