Önbizalom hiányos vagyok, valaki kilábalt már ebből?

Rájöttem, hogy nem fogok előre jutni az életben így kénytelen voltam lesz@rni még ha nehezemre esett is. Most már hozzászoktam.

Második, szépen leírta. Nekem is szükségem volt erre. :)

Élő példa vagyok :) fiatal koromban mindig depressziós voltam,zavart,hogy vékony vagyok,hogy nem szőke a hajam,zavart,hogy szegénységben nőttem fel,befelé fordultam,és az önbizalmam szinte a földdel volt egyenlő,a középiskolás éveimre nem is emlékszem,mintha az a 4 év kiesett volna az életemből,,aztán megismertem valakit,egy férfit,,aki jóval idősebb volt nálam,sokat beszélgettünk vonaton,,ő segített nekem elfogadni magamat olyannak amilyen vagyok,megtanította,hogy mindig az látszódik rajtam ,ami bennem van,ha elfordulsz az emberektől,ők is elfordulnak tőled..sokat tanultam tőle,illemtant,erkölcs és az filozófia.Az emberekkel kommunikálni kell,különben bezárkózik mindenki,üzletben dolgoztam,míg a kolléganőim utálták az embereket,én kimondottan szerettem őket,szerettem megkérdezni hogy vannak,miben segíthetek,és a hála a szemükben az nem mindennapi,hidd el.Úgyhogy azt tanácsolom :Adj szeretetet és kapni is fogsz,ezáltal megnő az önbizalmad :)

Olyan dolgokba vágtam bele, amiktől tartottam vagy féltem. Ezek a sikerek adják az önbizalmat.

Én is ilyen voltam! Később elkezdtem kézilabdázni, ami sokat javított az önbizalmomon! (Nem tudom hogy, de hatott :) ) Aztán egy fontos tényező volt a szerelem! A választottamhoz amikor elkezdtem közeledni, vele kedves lenni, később sok bókot kaptam, ami nagy örömmel töltött el, és az önbizalmomon ez is javított :). Később aztán elkezdtem olyan barátokat is keresni, akik nem árulnak el és oltogatnak folyamatosan.. Eddig ilyenekkel töltöttem az időm, de meg kell látni a belső szépséget is! És egy jó tanács sose ítélj külső alapján! Önmaga az egó nem baj ha egy idő után nagy! Csak ne dicsekedj, hencegj, mert ez egy idő után visszaüt és újra félénk nyuszivá változol! :)