Tényleg minden ember egyenlő?

Az embereket akkor lehet egyenlőnek tekinteni, ha egyenlő jogok és lehetőségek illetik meg őket, más nem számít ebben a definícióban.

Akik az egyenlőségért küzdenek, vagy a fontosságát hangoztatják, azok ezekre gondolnak.

De utána, Te alakítod magadnak a sorsod, az ember bizonyos javak után hajlamos a többiek felé képzelnie magát. Nem hazudok neked ilyen vagyok magam is, vastag arany ékszereim vannak, minden ruhám több ezer forintos, ezekre sokan irigykednek, ezt lenézésként próbálják éreztetni velem.

Hiszem hogy 10-ből 7 ember sokra lenne képes, de idő, pénz, és rátermettség hiányában, nem tud vagy akar belevágni.

Minden ember egyedi és megismételhetetlen.

Az volna a jó, ha senki nem használná a másik embert ki, ha nem fokozná le eszközzé. De hát ugye ez a civilizáció sajnos nem erre épül.

Az, hogy ki az értékesebb, az meg a kereslet-kínálat függvénye, ami szintén nem mutatja a valódi értéket.

Jobb és rosszabb ember van, csak nem úgy, ahogy te gondolod. Azok a jobbak, akik segítenek embertársaikon, nem használják ki sem őket, sem az állatokat, sem a természetet, tekintettel vannak másokra is, de képesek szabadon élni és önállóan, felelősen dönteni. A rosszabbak pedig lásd: a mai elgépiesedett, elidegenedett, önző, hazug, számító emberek. De ők azok akikre szüksége van ennek a rendszernek, és jutalmuk a jó állás, a sok pénz...

Hatos, hatalmas ZÖLD!

Éljen Napóleon elvtárs!