Fősulisok, egyetemisták! Nektek is volt olyan időszakotok amikor elbizonytalanodtatok?

Én is mérnök szakon vagyok, mai napig vagyok vele így hogy elkeserít, elgondolkoztat hogy miért is akarom én ezt csinálni.

Tény hogy van benne emberi tényező, ki mennyit tanul, de azért vannak szakok ahol ha folyamatosan csinálod, az sem lesz elég. És akárhogy küzd az ember, annyit fog elérni hogy 2-es helyett adnak neki 3-ast, 5x annyi munkára. De ha én nem tanulok valamire, az legalább nem bosszant, mert a saját saram, de mikor 115 vizsgázóból 5-en mennek át, aztán még ki van jelentve hogy "mert nem tanulnak". Vagy az hogy az megtekintésnél azt látom, hogy a mellettem ülő csaj egy kis összefirkált rajzra 2x több pontot kapott mint én a hibátlan feladatra...

És különösebben hülyének se mondanám magam, első félévben rengeteg dolgot én magyaráztam el másoknak, mert szakmai suliból jöttem egyetemre, bármit kérdeztek válaszoltam, aztán év végén ők 4-5-öst, én 2-est kaptam.

De másik kedvencem, amikor a tanár felrajzolja a feladatot, meg elmondja mit kellett írni hozzá vizsgán, satöbbi, és ez így 10 pont. Ez után odamegyek, és a következő beszélgetés zajlik le: Amit tanár úr felrajzolt, az nekem itt van lerajzolva, pontosan ugyanaz, amit tanár úr elmondott, az itt van leírva, akkor miért kaptam 3 pontot a 10-ből? Hát, igen, a kollegám kicsit szigorúan pontozott...Kösz. És az ilyen helyzetek miatt tudok legjobban elkeseredni, mikor nem rajtam vagy a tudásomon múlik az eredmény.

Kilábalásról annyit, hogy leginkább beletörődtem hogy ez ilyen, és be kell kalkulálni hogy rosszul is elsülhet, meg mellette kerestem más dolgokat amik érdekelnek, tanulhatom, fejleszthetem benne magam, és próbálom úgy felfogni, hogy az egyetem csak egy B terv.

Ilyen szempontból nálunk az ösztöndíj rendszer is teljes mértékben elb..szott, és egyáltalán nem motiváló. Egyrészt a szakirány-nem szakirány között hatalmasak a különbségek.

Pl ha valaki még nincs szakirányon, akkor kb 3,5 átlagra már jár ösztöndíj, úgy hogy már felveheted az egyes szakirányos tárgyakat. De szakirányra kerülve meg kb 4-4,2 átlagra nem kapsz egy büdös fillért se. Kollégiumi osztásnál ugyanez van.

És ha mindez nem lenne elég, kitalálták, hogy a tárgyak kompenzálására bevezetnek egy "szorzót" amit elvileg meg is indokolnak vmi egyenlettel, ami a teljesítettek aránya és kapott jegyek alapján hoz egy csökkentő, vagy növelő tényezőt a kredit mellé. Csak a bökkenő az, hogy ebből akkora bődületes baromságok jöttek ki hibának, hogy egy 2 kredites kamu tárgy többet hoz neked, mint egy 6 kredites, amivel fél éven át szopsz. Ráadásul ugye a tanároknak sem tetszik a dolog hogy mi az hogy az ő tárgya kevesebbet ér mint a másiké.

Magyarul az eddigi kalkulálható rendszer helyett behoztak egy olyat, ami baromira átláthatatlan és hülyeség, ennyi erővel lottósorsoláson is oszthatnák az ösztöndíjat.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy iskolák között is messze más a rendszer, nálunk 3,5-4-estől kapsz valami bagó összeget, míg egyes fősulikon már 2,5-től osztják, 4-estől már olyan pénzt kapsz hogy kis túlzással megélsz belőle egy hónapig.

Beképzeltségről meg annyit, hogy sokkal inkább lenézőek azok akik nem járnak egyetemre, fősulira, sokkal jobban nyomják a "fúj egyetemista" dumát. Másik leghangosabbak a gyengébb sulikba járók. Akik mindenáron bizonygatják hogy de nehéz nekik. Csak nem mindegy, hogy ő közli, hogy holnap 3 vizsgám lesz, este elolvasom, és remélem 5-ös lesz. Míg nekem nem egy tárgyamra 1 hétig kell készülni, és akkor is örülök ha 2-es megvan. És nem azért mert hülye lennék, hanem azért, mert az oktató tanár is max 4-esre tudja megírni.

Szóval személy szerint engem még ez sem tudott motiválni, legjobb átlagom 3,8-4,0 között volt pár félévig, cserébe egész nap bent ültem, tanultam, soha nem értem rá semmire, nem volt szabadidőm.

Az ösztöndíj rendszerről én is tudnék mesélni. Nekünk, akik 2012-ben kezdtek, nem jár semmi, max a Bursa vagy egy ún. Biztos Jövő ösztöndíj, de az sem akárhogy. Teljesen el vagyunk lehetetlenítve, pedig a mi évfolyamunk a legjobb. Akik felettünk vannak, (4-ed, 5-öd, 6-od évesek), mind államis, követelik a pénzt, de nem teljesítenek. Nekünk pedig fizetnünk kell, hiába teljesítünk. Már nem egy tanártól megkaptuk, hogy eddig a mi évfolyamunk a legerősebb.

Ami pedig a beképzeltséget illeti: ez nem az egyetem függvénye, hanem az emberé. Rengeteg olyan ismerősöm van, akik nem járnak sem egyetemre, sem főiskolára, mert nem engedhetik meg maguknak, vagy csak egyszerűen nem nekik való, de még soha nem néztem le őket ezért. Én azért járok főiskolára, mert van egy célom, amit el akarok érni, illetve mert szeretek tanulni.