Mit gondolnál, ha valaki előtted akar bemenni valahová és azt mondja már régóta vár, csak nem láttad?

Mivel nem vagy te sem benne 100%-ban biztos, ne okozz magadnak problémát! Ez mindenkivel megesett már. Ha szándékos, és ráfér a pofájára, hogy megelőzzön egy embert, akkor az ilyennel nem vergődsz zöldágra. Más meg miért szóljon bele, ha ők sem figyelték meg, ki ki után következik?

Szégyen, hogy a XXI. században nem találnak megoldást a rendelőkben az igazságosságra. Sokszor nekem is nagyobb probléma, hogy ne előzzek meg senkit, de hülyének sem nézzenek, mit maga a betegségem.

De valóban, a leghelyesebb rákérdezni, ki jött legutolsóként, s onnan őt figyelni - meg nagyon megnézni az utánunk érkezőket. Rá van az már írva, ki az, aki sumákolni akar. De az is lerí, hogy ha mersz szólni neki, visszaküld oda, ahonnan jöttél. Nem éri meg az a 10 perc, de amit rárakok gondolatban, és a fele hat, akkor neki régen rossz:)

Én távolsági buszoknál jártam úgy néha, hogy kint voltam elsőként, egy lélek nem volt a megállóba, mire a busz beállt, már vagy 100-an voltak, aztán ha 1 ember eléd kerül, akkor menne utána a többi is. Én szépem befordultam, megyek fel, erre idióta nő elkezdte húzni vissza a táskámat, hogy "én álltam itt hamarabb"...Én meg szépen megálltam, megfordultam, egyrészt közöltem hogy legyen szíves ne rángasson, mert kap egy pofont, másrészt én már akkor itt voltam mikor ő még el se indult otthonról.

De feszültség levezetésnek nálam mindig jó kiosztani az ilyeneket, akik eléd másznak a sorban.

Előfordult velem is. Mondtam, hogy ha nem tetszik neki, akkor állítson meg és bementem:)

Tőlem földhöz is verheti magát, ha én jövök, akkor én jövök.

#7 tisztában vagy vele, hogy te azt a nőt letegezted?

Az a baj, hogy az életrevalóságnak nevezett jelenség pont szembenálló az előzékenységgel, udvariassággal. A nagy többség képtelen ezt a kettőt összehozni az életében, üzemelhet persze egy személyen szimultán mindkettő, de ez igen ritka. Buták is hozzá, meg hát a nevelés, amit kaptak otthonról, az ennyire elég. Oktondi és törtető gyermekek, kell a korlát nekik. Nem tudni pontosan kinek a szégyene ez, hajdan volt szülőké vagy a társadalomé. Megnevelni mindenkit nem lehet, nehéz.