Az IQ le fog csokkenni (elbutulok), ha nem vegzek szelleni erofesziteset sok idon keresztul?

"a társaság nem fog engem jobb emberré tenni,"

"Jobb emberré" lehet, hogy nem (ez alatt nem tudom, mit értesz, talán az értékrendet? Ha erről van szó, akkor lehet, hogy paphoz kell inkább fordulnod), de ügyesebben kommunikálóvá, alkalmazkodóbbá, simulékonyabbá, kellemesebbé igen. Ha jó társaságba jársz és igyekszel aktívan részt venni az életükben, akkor ezek a gondok megoldhatók.

"szóval ez nem oldja meg a problémát. Emberek közt is furcsa vagyok. És nem ugy kell elképzelni, hogy meg se szólalok, hanem egyszerüen ahogy kezelem az emebreket meg ahogy megnyilvánulok az nem jó."

Tökéletesen értem én, ne aggódj. Úgy érzed, hogy kilógsz, hogy nem tudsz olyan odaillőket, frappánsakat mondani, mint a többiek, nem érzed, mikor mit kell és lehet mondani, és hogy hogyan beszélj különböző emberekkel úgy, hogy az "normális" legyen. Ez is pontosan alátámasztja az elméletemet, hogy a gondod a társaság hiánya. Amiket leírsz azok a magányból eredő társasági rutin hiányának a tünetei. Ezt gyakorlással lehet megszüntetni. Meg azzal, hogy rendet teszel a saját fejedben. Magaddal ki vagy békülve? Magadat komolyan veszed? Elfogadod magadban azokat a dolgokat, amiket szerinted mások furcsának tartanak benned?

Nem. Az IQ-szint veleszületett és állandó.

Ami ténylegesen csökkentheti, az az organikus agyi károsodás vagy a súlyos fokú traumatizáltság. Az utóbbi esetben nem tudsz hozzáférni a saját agyi kapacitásodhoz.

Ha a rossz személyiséged miatt nem kapsz munkát, akkor először egy pszichiátert kell bevállalni. Nem a személyiséged rossz, hanem a szüleid voltak azok. Ha tényleg magas IQ-d van, és nem te hiszed azt, hogy magas, mert összekevered az elit egyetem elvégzéséhez szükséges nagyfokú szorgalmat és memóriát a valódi magas IQ-val, akkor egy komolyabb pszichonanalitikus terápia lenne neked a legjobb.

"Nem. Az IQ-szint veleszületett és állandó. "

az iq-t iq tesztekből állapítják meg, amik változók és egyediek, teljesítésünk az állapotunktól is függ.

továbbá az iq egy viszonyított szám az átlaghoz képest.

képességeink változhatnak a nevelésünktől, oktatástól, így saját magunkhoz képest is változhatunk.

az ember szükségszerűen fejlődik és hanyatlik fizikailag is, ami kihatással van a gondolkodására.

ezekből következik, hogy az iq nem lehet állandó, és nem feltétlenül tükrözi a saját magunkhoz viszonyított értelmünket.

viszont ugyanazokon az iq teszteken alanyok rosszabbul teljesítenek 1 hét nyaralás után, mint felkészüléssel.

ebből az is következik, hogy az iq tesztek nem valamilyen maximális, állandó értelmi szintet tükröznek.

#13

Végeztem egy IQ tesztet (hivatalos, mensa) az eredményem 105. Két évvel később újrapróbáltam, direkt előre készülve az egyes feladattípusokra, főleg ami kevésbé jól ment az eredményem 121 (ez volt 2013-ban). Az IQ nem állandó, ha most (2014) lemérnénk, akkor biztosan 10x lenne, mondjuk 101 vagy 102 valahol alulról súrolva...

ezt leginkább egy sportoló fizikai teljesítéséhez lehetne hasonlítani:

egy nem sportoló ember gyengébb mint egy sportoló, illetve a sportolók közt is van jobb és rosszabb. az első helyezés nem azt jelenti, hogy x súlyt nyom ki például, hanem azt, hogy ő a legjobb (=legmagasabb az iqja). minél többször döntenek rekordot, és minél erősebbek lesznek az ellenfelek, annál feljebb lesz az átlag is. minél feljebb lesz az átlag, annál alacsonyabb pontot kap a kiemelkedő is ugyanazért a teljesítményért.

Kérdező, helyesen így akartad:

"A leromlott helyesírásról nem is beszélek."

De erről én sem beszélek, mert előtte még többet hibáztál! :D

Érdekes, hogy az 'Á' és 'É' betűk mennek, de az "Í" nem... :)

De nyilván mindenki más a hülye, te csak lusta vagy helyesen írni.