Ti sírtatok valaha, amikor nem sikerült kiérnetek a wc-re?

egyszer elsős koromban nem engedett el a tanár pisilni, és nekünk át kellett menni ebédelni egy másik iskolába, pár utcával arrébb.. az utcán pisiltem be, kb félúton, akkor nagyon bőgtem, nagyon rossz volt, hogy még csak nem is otthon, ahol meg lehet oldani.

Egyszer olyan 10-11 éves koromban valami farsangi buli volt az iskolában és sokáig tartott, a takarító meg bezárta a wc-ket, mert ő már kitakarított és nem akarta, hogy össze mászkáljuk... nagy nehezen hazajutottam, de nem volt itthon senki, és nem nyitottak ajtót, én meg nem találtam a kulcsomat, és nem bírtam tovább tartani. Azt már nem éltem meg olyan tragikusan.

Néhány éve (kb 20 évesen) volt egy időszak, amikor néhányszor (pár hónapos eltérésekkel) bepisiltem éjjel, vagy arra ébredtem, hogy már majdnem.

Sírni nem sírtam, de elég frusztráló érzés volt. Egyszer-egyszer fel lehet fogni viccesen, de amikor nem rajtad kívülálló okok vezetnek ehhez, akkor nagyon rossz érzés.

Azóta nem fordult elő, de mániákusan elmegyek a wc-re közvetlen lefekvés előtt, akár kell, akár nem.