Akiket kiközösítettek gyerekként, hogyan élted meg?

Engem kisiskolás koromban bántottak azért,mert szemtapaszt kellett viselnem. Nem tudom, mennyire lehet köze hozzá, de tény,hogy most félek közönség előtt szerepelni, utálom a rám irányul a figyelem, és nehezen viselem, ha kimozdítanak e téren a komfort zónámból.

19/L

engem azért csúfoltak, mert kövér voltam, ez most is így van, és ha nevetnek az utcán, akkor azt hiszem, hogy rajtam. Ha tömeg van a buszon, akkor bűntudatom van, hogy miattam nem férnek el az emberek... persze tudom, hogy hülyeség, mert amúgy sem férnének el... csak úgy érzem, hogy ők is azt gondolják, hogy miattam nem. :D

később kerültem az osztályomba, és pusztán ezért is piszkáltak, többször kinevettek ének órán, és most képtelen vagyok emberek előtt énekelni. (már akkor is... mindig 1-est kaptam felelésnél, mert nem bírtam kipréselni egy hangot sem)

gyakran mondják, hogy zárkózott vagyok, kishitű, önbizalom hiányos. Szerintem ez nem egészen igaz. Inkább csak távolságtartó vagyok, halk szavú, de szerintem elég jó az önismeretem, tudom mit érek, és csak a hallgatagságom miatt gondolnak önbizalom hiányosnak.

engem a hatalmas szemem miatt. nagyon nagyok, az átlagosnál nagyobbak. általános suliban gyakran voltam ufó, borjúszem, lószemű. gyakran emiatt még otthon sem beszéltem. az anyám nagyon megvolt ijedve, hogy egy nyikkom sem volt ha be is vertem volna a fejem.

nagyon sokáig az ágyamban sirtam emiatt. felhuztam a térdem hogy senki ne hallja. a szülők meg nem tettek semmit, pedig dobáltak is meg kővel.

de szerintem ez a fajta ismétlődő trauma ma is meglátszik rajtam.

nemvolt még normális egészséges boldog párkapcsolatom.

22L

Általános iskolában közösítettek ki, egy kis faluban, ahol 15-en voltunk egy osztályban. Az egyik lány riválist látott bennem, szépen lassan maga mellé állított még néhány embert, aztán már ment minden magától.

A mai napig nehéz beszélnem róla.

Másrészt a mai napig elég kicsi az önbizalmam, nem bírom elhinni, hogy barátságban tényleg valakinek fontos vagyok.

Engem is bántottak kisiskolás koromban. Egyrészt mert nem mertem visszaszólni másrészt csúnyának is mondtak. Az egyik nagyhangú lány ellenem hangolta az egész osztályt. Sokat szenvedtem miatta. Azóta úgymond "megszépültem" mindig dícsérik a külsőmet, hogy szép és csinos vagyok (sokat foglalkozok magammal, azthiszem ez is a csúfolás miatt van). Ami bennem maradt: kevés az önbizalmam, visszahúzódó vagyok és normális kapcsolatom nekem sem volt, mert nem igazán merek megynílni senki előtt.

22/L