Miért nem képesek normálisan felöltözni?

Sokaknak valóban nem telik új ruhákra és ha egyszer volt is nekik normális lehet már tönkrement.

Nekem volt normális ruhám direkt ilyen alkalmakra tartogattam és nem hordtam szét. De én is jártam már úgy hogy iskolásként mindig szép ruhákba jártam de a családomban hirtelen bekövetkezett a válság és sajnos sok mindenről le kellett mondanom.

Amikor végeztem az iskoláimmal hogy tudjak munkát vállalni akkor én sem voltam különb sajnos. Én igyekeztem szépen felöltözni de sajnos a legszebb cipőm amit egy irodában illene hordania egy lánynak az is sajnos már elég gatyán volt, de szerencsére interjún a főnök ezt nm vette figyelembe.

Persze dolgozom már és szebben is öltözködöm tehát már helyre ráztam magam meg a párom is nagyon sokat segít de másik munkát keresek főleg a párom környékénél mert hamarosan odaköltözök hozzá és hogy ne kelljen napi 40 percet buszoznom és igyekszem szépen felöltözni de én is látok olyanokat hogy nem viszik ám túlzásba és elég sokszor beszélgetnek ott az emberek egymás közt és mesélik hogy milyen rossz nekik és hogy tényleg a legszebb ruhájukat próbálják felvenni.

Ha valaki nagyon szegény, akkor még jobban rá van szorulva arra az állásra, ha pedig ez így van, akkor még inkább adnia kellene a jó megjelenésre és mindent meg kellene tennie az állás elnyerése érdekében.

Ha nincs egy normális ruhája, kérjen kölcsön!

Egy másik verzió, hogy menjen be egy turkálób és ott vegyen egyet párszáz forintért!

Engem is irritál az igénytelenség, mert taszító, és így nem érezheti jól magát senki!

Szerintem se lehet ebből anyagi kérdést csinálni. Mert tény, hogy ott van a kölcsönkérés lehetősége, a másik ami már előttem többeknek eszébe jutott, a turkáló. Nem akarom elhinni, hogy 2000 Ft-ot nem tud valaki "bekockáztatni" egy új állás kedvéért. Nem smink kell, fodrász vagy manikűr, de a melegítőnél azért többre van szükség.

Amikor én voltam állásinterjún, és ilyeneket láttam egy banknál, hát örültem. Nem szép dolog, de tény. Tudtam, hogy ennyivel kevesebb emberrel kell megküzdenem.

Én azt vettem észre, hogy ez sok munkáltatónál nemigen számít. Ugyanúgy felveszik a slampos,vagy ízléstelenül öltöző jelentkezőt irodai munkakörbe, mint a nem slamposakat.

Igaz, sokszor a vezetőség is elég fura az öltözködéssel kapcsolatban. Az egyik régebbi munkahelyeken kikötés volt, hogy nem lehet bejárni térd felett érő szoknyában és rövidnadrágban, ami szerintem érthető és természetes is egy hivatalban. Viszont a főnökasszony helyettese, egy jó ötvenes hölgy például rendszeresen színes nagykockás rakott miniszoknyában járt be egy óriási masnival az oldalán, harisnya nélkül, megörvendeztetve a társaságot az enyhén visszeres combjainak látványával. :D