Bennem van a hiba? Miért gondolkodok így?

Állandóan görcsölök minden apróságon,szó szerint MINDEN APRÓSÁGON.Folyton azt hiszem a munkahelyemen,hogy mindenki ellenem van,úgy megyek be,hogy mikor mondják már azt,hogy "Te már megint mit csináltál?",azt hiszem,hogy a hátam mögött folyamatosan kibeszélnek(esélyes,ha nem is annyira mint én azt hiszem.Tudna valaki olyan munkahelyet mondani ahol nem beszélik ki a másikat? Kétlem. :) Sajnos ez egy ilyen emberi alaptulajdonság.)Ha a főnököm lecsesz tényleg valami apróságért pl miért fekete tollal írtál,és miért nem pirossal?-Ez csak egy példa. Akkor azon van hogy napokig rágódom,és a legrosszabbat hozom ki mindig belőle.Holott lehet,hogy Ő már másnapra el is felejti.Pedig nagyobb részben elég emberségesek a főnökeim,és ha lecsesznek jogosan,azt mindig elismerem.Ha olyat hibázok ami az egész társaságot(kollégák) érinti pl mit tudom én megint csak egy égből jött példát tudok felhozni. Olyan wint raknék a gépre amin nincs passziánsz és így ebédidejükben (ami még maradna nekik) nem tudnának rajta játszani. Ha ez valós lenne nyilván nem örülnének neki,de én egyből arra következtetnék,hogy kiutálnának,kirúgatnának,stb.

Nem tudom mitől lehet ez a gondolkodás módom,de már elég letörő,próbálok rajta változtatni,de nem megy.Még mielőtt valaki írná,hogy menjek orvoshoz,nincsenek agresszív gondolataim,se semmi hasonló. De ezen nem tudok változtatni.Mit tanácsoltok?