Minden gazdag ragaszkodik a pénzéhez? És ha felcserélődne a helyzet a szegények-gazdagok kzöt, ugyan ez lenne a szitu?

Aki érzékeli, hogy mennyi munkával kereste meg a pénzt, az nem fogja vackokra szórni. Lehet, hogy mondjuk több milliót keres havonta, de akkor sem. Ha pedig például vesz magának hat arany rolexet azért mert szereti őket, az neki értelmes befektetés (egyébként is mert értékálló). Megteheti, hogy szórja a pénzt, ha úgy látja jónak, de nem ész nélkül fogja szórni, mert tudja, mi az az összeg, amit már nem fog tudni nélkülözni.

Aki pedig nem tudja felfogni, milyen összegért mennyit kell dolgoznia, az azt sem tudja értékelni, mire mennyit költ (rengeteg fiatal mostanában pl (bár ha jobban belegondolok ez is örök jelenség lehet), apuka/anyuka jól keres, de ők nem értik a pénz értékét mert jólétben nőttek fel). Ő lesz az, aki elkölti a más havi fizetését egy hét alatt meg a qrvák táncolnak az asztalon, hétfő délben meg másnaposan megyünk megint apuhoz, mert nincs pénz ebédre.

Valószínűleg a szegények nagy része, ha hirtelen nyakába szakadna egy csomó pénz minden előfeltétel nélkül, nem tudna vele mit kezdeni (pl a lottónyertesek is nyom nélkül eltüntetik a pénzüket egy éve alatt átlag). Egyrészt nincs kialakult pénzkultúrája, nem tudja, hogyan bánjon vele, meg nem is érti, nem tudja érzékelni, mekkora a valós értéke a hirtelen jött vagyonnak.

Ha pedig tradicionálisan mondjuk Afrika lenne Európa ilyen szempontból, ugyanúgy nem érdekelné az emberek nagy részét napi szintent, egyszerűen azért, mert nem kell velük foglalkozni, eszébe sem jut. szegény vagy gazdag legyen az illető. Azok a gazdagok is, akik adakoznak, jellemzően valamilyen személyes kötődésből teszik, nem találomra ledobnak egy zsák pénzt Afrikába.

Utolsó, ez nagyon gyenge érv volt.

Ha a szegénynek a kezébe adsz pénzt, az úgy elveri, mint a semmit. Tapasztaltam több körülöttem lévőn is...

Igen, ragaszkodom a pénzemhez, mert ezért a felmenőim keményen megdolgoztak és mi is a párommal megdolgozunk a havi 15 milliónkért. Amúgy ez az Afrika és Ázsia téma eléggé idegesítő tud lenni. Ennek adnak popularitást, de azt úgy látszik, hogy rengetegen nem veszik észre, hogy mennyi magyar gyerek éhezik, vagy nő fel rossz családi körülmények között. Fűtés, vagy akár fedél nélkül. A Bibliában úgy írják, hogy ne halat adj a rászorulónak, hanem hálót és tanítsd meg halászni. Nem csak a magyar gyerekek, hanem Európa más országaiban is van szegénység és nyomor. Talán őket kellene először segíteni és aztán az afrikaiakat. Van Afrikában és Ázsiában is épp elég multimilliárdos, segítsék ők a saját csapatukat. Tervezem, hogy alakítok egy karitatív szervezetet, mert eddig a barátaimmal évente kétszer szerveztünk jótékonysági estet, ahol az összejött pénzt a nehéz sorsú gyerekek taníttatására, életkörülményének javítására költöttük. És nem pénzt adtunk nekik egyből, hanem élelmet, tűzrevalót, rendbe szedtük a házakat, ruhákat és tanfelszereléseket vettünk a gyerekeknek. Mi segítünk kitörni a nyomorból, talán erre kellene mindenkinek törekednie. Habár a pénzével mindenki azt tesz, amit akar, de nem látom értelmét annak, hogy Afrikába pumpáljunk egy rakás pénzt, amikor itt is sokaknak elkel a segítség. Ez most azért írtam le, hogy lásd kérdező, hogy nem csak elszórjuk a pénzünket. Én csak azt veszem meg, aminek én értelmét látom. Lehet, hogy neked pl. értelmetlen az, hogy saját sofőröm, Apple termékeim, több prémiummárkás kocsim van, de nekem nem az. Nekem pl. az az értelmetlen pénzkidobás, ha valaki műkörmökre, meg sokféle, a természetes szépet csúfító dologra költ.