Szerintetek én vagyok tul adakozo, vagy ő tul smucig?

Hát ... én megértem, hogy jó szándék vezérel téged, de nekem is van egy ismerősöm, akivel jóban vagyunk, és néha tök indokolatlanul vesz nekem dolgokat, mert neki nem számít (drágábbakat is), és ez nekem nagyon kellemetlen, mert olyanokat vesz, amire én nem költenék, és aztán persze jogosan várja, hogy én is vegyek neki dolgokat, pedig még magamnak se vennék, mert nekem számít az a kis pénz is.

A barátságba nem jó ilyesmit belekeverni, mert csak konfliktus van belőle.

Nem szeretem, ha meghívnak dolgokra, mert nem valószínű, hogy vissza tudom majd hívni az illetőt. És akkor azt hiszi majd, hogy direkt bunkó vagyok.

De persze ez csak az én esetem, lehet, hogy nálatok teljesen más.

Ezek után nem vennék neki semmit.

Velem is volt ilyen, igaz, sörrel. Én mindig meghívtam, az én pénzemből bulizott sokszor, aztán egy retkes sört nem vett nekem a szemét, mondván ő épp gyűjtöget.

Biztosan földhöz vágta volna 300ft.

Mikor szóvátettem megkaptam, hogy nekem úgyis van pénzem, mi az hogy elvárom azt az egy sört, ha épp nincs nálam KP.

Azóta inkább senkinek semmit, és pénzről nem beszélek. Hidd el, jobb így.

Tudom mirol beszelsz...

En a cigivel voltam igy. Regebben mindig adtam az egyik baratnomnek, h postazzuk el, azota o termeszetesnek veszi, hogy en mindig kell neki adjak cigit. Nem azt a par slukkot sajnaltam, hanem az boritott ki amikor csupa ideg voltam, s mondtam h menjunk ki mar csak egy szalam van es mennyire varom h vegre egyedul szivjak egy cigit mert addig is mindenki tolem kert es na most ez az egy vegre az enyem ... errefel a kozepenel azt mondta adjak mar neki is belole... Szoval az a minimalis tisztelet hianya ami bosszanto. Az is zavaro tud lenni, h 'neked van penzed, vedd meg te' basszus sokan nem veszik eszre h itt nem a penzrol van szo egy BARATSAGBAN hanem a gesztusrol. (*ja amugy a lany csak akkor cigizett mikor en, tehat nala kb sose volt, de megis mikor en cigiztem neki is muszaj volt)

Nem kell tulsagosan elkenyeztetni az embereket :)