Miért vagyok ilyen reménytelen?

Mostanában egyre reménytelenebbnek érzem magam. Azokat a tantárgyakat, amiket eddig szerettem megutáltam, nem is mennek már olyan jól. Igazából mostmár teljesen úgy érzem, hogy konkrétan semmiből se vagyok jó! A matekot nem igazán értem, nem is szeretem. A fizikát szeretem, ha valaki valamit nem ért én szoktam segíteni elmagyarázni, de a dogáim mindig 3-as körül vannak. Egyáltalán nem tudok jó fizikadogákat írni, holott a házik is jók és érteni is értem. Ergó a tanár azt hiszi rólam, hogy nem megy túl jól. Gondoltam már rá, hogy a fizikával kéne a továbbiakban foglalkoznom, de elvetettem, mert úgy gondolom, hogy aki nem jó matekból, az a fizikához se érthet annyira. (Cáfoljon meg valaki, ha nincs így!) Talán a biológia az, amit a legjobban szeretek, de az meg nincs idén, így azzal sem tudok foglalkozni. Már abban se vagyok biztos, hogy majd mivel szeretnék foglalkozni. A mentőtiszt hivatás nagyon érdekel, mert nagyon szívesen oktatok akár másoknak is elsősegélynyújtást. De mostanság valahogy elkezdtem a tanári pályával szemezni. De mivel nincs olyan tantárgy, amiből úgy istenigazán jó lennék, így ezt is elvetettem. Mindig is szerettem az olyan dolgokat, amik izgalmasak, kihívást jelentenek, nem csak ilyen titkárnős dolgok. Segítsetek, hogy mit csináljak ilyen helyzetben. Nagyon a mélyponton érzem magam...