Reménytelen vagyok?

Valószínűleg nem lehetsz közömbös, csak életunt és csalódott. Azzal, hogy ezt a kérdést feltetted, jelzed, hogy igenis vannak érzéseid és érdekel mások véleménye. Változtass. Akár kis lépésekben, vagy drasztikusan. Jót tehet egy új érdeklődési kör, vagy akár környezetváltozás - feltéve, ha megengedheted magadnak -, mert minél több félét látunk, annál több összehasonlítási alap gyűlik össze. Célok, célok...

Lényegében, hidd el újra, hogy értékes vagy magadnak, törődj a boldogságoddal és ha ez mind sikerült akkor találd meg azokat, akik a te szemedben még emberek a talpukon. Próbálj meg (megint) bízni másokban, nem szabad az általánosítás csapdájába kerülni, a belső lelki béke érdekében nem árt remélni, hogy vannak még tisztességes, jó indulatú emberek, akikkel még nem hozott össze a "sors", vagy eljuthatsz a mizantrópiáig is. Ezek nem kőbe vésett gondolatok és tudom, hogy mondani mindent könnyebb.