Hogyan élnél, ha egy magasabb szintű lény lennél az embereknél? Mint pl Superman, Jézus, stb.

Szerintem attól, hogy magasabb rendű vagy, nem feltétlenül kell magányosnak lenned. Lásd Jézus, és a követői. Amúgy véleményem szerint Jézus csinálta az egyik legjobban. A szuperhős szerep szerintem elég béna. "Mindenkin segíteni, meg védelmezni őket". Eleve képtelenség mindenkin segíteni, meg megvédeni, a másik, ugyanolyan lehetetlen alakká válnál mint a télapó. Hiszen róla is mondogatják, hogy mert ajándékot visz a gyerekeknek, de mindenki tudja, hogy nem teszi meg, hiszen se pónin lovagló 6 éves kislányok, se millenium falconnal röpködő 10 éves kisfiúk sincsenek.

Na a lényeg az, hogy szuperhős szerep kilőve, magány kilőve. Uralkodni az emberek felett szerintem nem elég az, hogy magasabb szinten legyél. Ahhoz kell egy hadsereg is. Tehát a legideálisabb ha kialakítasz magad körül egy rendet, amit mindenki számára elérhetővé teszel, és tanítod az embereket a jóra. Ahogy Jézus csinálta. Csak sajnos jelenleg ehhez jó ha van pénzed is, különben csak egy csavargó hippinek néznek.

Megölném az összes rossz természetű embert, akit csak a hatalom és a pénz hajt meg azokat akik abban lelik örömüket hogy másokat eltaposnak, de előtte jól megkínoznám őket, lenyúznám a bőrüket mint a mekis csirkefalatkáknak és meghempergetném őket sóban, majd kisütném mindet, teleportálnám etiópiába hogy mindenki jóllakjon.

Természetfeletti erőmmel megakadályoznám hogy az embereket akik megmaradtak bármi baj érje (természeti katasztrófa). Visszaadnám elhunyt rokonaikat, kiskedvenceiket hogy senki ne legyen szomorú, és törölném a "hazugság" szót a fejükből, hogy ne tudják mit jelent így nem tudnák használni sem.

Majd meggyógyitanám a kiskutyámat és visszatekerném felette az időt úgy, hogy az emlékei megmaradjanak, csak hogy ujra kiskutya legyen és sokáig velem maradhasson. Majd fognám és ketten elmennénk egy lakatlanszigetre, ahol bőven van mit enni (hal, gyümölcs) bár a halat nem szeretem más ízt csinálnék neki..

Vinnék magammal egy varázsdobozt ami olyan lenne, hogy akárhányszor kinyitnám, egy zacskó csipsz csak csokiskeksz lenne benne.

Ott építenék egy otthonos lakást bambuszból vagy amit épp találnék. Egész nap a fehér homokban fetrengenék és a kék tengert bámulnám. Ültetnék két álmafát is ami közé egy függőágyat feszítenék ki, abban pihennék, finom koktélokat szürcsölve természetesen amit a csoda dobozomból veszek ki.

Persze egy számítógép is kellene egy idő után amint tudok a GTA Vice City-vel játszani.

Ja és tartanék egy fekete vagy barna lovat meg egy dobermannt és egy beszélő papagájt.

Persze családomat kb. fél év/1 év utan oda költöztetném, azért Ennyi idő után hogy egyedül lehessek kicsit.

Boldog lennék, főleg hogy tudnám az a világ amit magam mögött hagytam nem olyan romlott mint most és az emberek is BoldogoK.

Életem végéig ott akarnék maradni, semmi másra nem lenne szükségem, persze ha nagyon unatkoznék lerombolnék egy idegen univerzumot (de csak hobbi szinten) nem akarnám túlzásba vinni, jóbol is megárt a sok.

Kb ennyi:D

18/L

segitenék nekik. csak úgy megjelennék az életükben, ha nagyon rosszá válnának a körülményeik. ha magányosak lennének.

nem szeretnék felsőbbrendü lényként rajtuk uralkodni, csak ott lenni mellettük...

nem lennék magányos. előbb utóbb találnék magamhoz hasonló, jólelkü lényt.

sok dologtól függene,pl az adott képességtől.

a negyedére csökkenteném az emberiség létszámát és viszonylagos békében élnék tovább,mint eddig.