Most őszintén! Tényleg olyan szemét lennék, mert nem adók minden jött-mentnek pénzt?
Én nem adók borravalót se a pizzasnak, se a pincérnek, se senkinek, mert kap fizetés, minek is adják nekik zsebpénzt?
Oda jött 1 gyerek egy plazaban hogy itt a gyógyszere, be aiarja venni, tudnánk neki adni pár száz ftot, hogy vegyen udítőt. Mire mondtam, hogy ott a wc igyál a csapból!
És lebunkoztak a barátaim!
De most miért? Nekem se osztogat senki pénzt, kajd ha igy lesz, akkor adók!
Ja legutóbbi eset, kunyeralt egy egyetemista a mekinel, hogy nincs pénze,.mert a tanulmányairá elment. És adnánk e neki. Mondtam, hogy pénzt nem kapsz! De veszek neked egy hamburgert! De az nem kellett neki...
Na így adjak bárkinek is pénzt?
Most miért lennék bunkó?
Igazad van, de a minimálbért is azért fizeti a munkaadó, mert a munkavállaló elvégzi a munkát: a felszolgálást.
Adózási szempontból előnyösebb, hogy a borravaló egy opcionálisan adható plusz összeg, ami nem jelenik meg sem a cég eredménykimutatásában, sem a pincér adóbevallásában. Tehát inkább annak kellene kedvességnek lennie, hogy adja a vendég, nem pedig annak kellene bunkóságnak lennie, ha nem adja.
Nem hiszem, hogy szép dolog a vendégekre hárítani a bunkóság terhét csak mert az étterem minimálbérért dolgoztatja a pincéreket. Sokan dolgoznak még minimálbérért az országban a felszolgálóinál megterhelőbb munkakörökben, akiknek nincs adómentes pluszjövedelme, csak ha "feketéznek" még valahol a nap 25-30. órájában.
És a munkaerő-piaci helyzet olyan, hogy szerintem nagyon is lenne olyan, aki hajlandó 80 nettóért pincéri állást vállalni.
Ez nagyon jól hangzik, de van egy kis gond, de gondolom soha nem dolgoztál vendéglátásban, ezért nem is tudhatod. A pincérnek egy étteremben nem kizárólag a felszolgálás tartozik a munkakörébe.
Takarítja a vendégteret, az eszközöket, tölti az árukészletet, esetenként rendeléseket is lead, készletet ellenőriz (standol), előkészíti a vendégteret a vendégek fogadására, stb.
A másik pedig hogy a felszolgálás egy szakmunka, nem egy szallag melletti gyári meló amit 1 órás tréning után lehet végezni. A felszolgálónak magas fokó étel és italismerettel, szakmai ismerettel kell rendelkezni és elvárás hogy legalább 1 idegennyelven is beszéljen. Mindezt reggel, éjjel, sokszor hajnalig, ünnepnap, hétvégén is.
Azért nehogy már ez egy havi 80 ezres állás legyen.
Nem bunkóság, bár azért van különbség aközött, ha egy szolgáltatásért adsz plusz pénzt, meg aközött, amikor egy senkiházi kunyerál "kajára", "szívgyógyszerre", "buszjegyre", stb.
Az érvelésedben igazat adok abban, hogy aki fizetésért dolgozik, mindegy, hogy ideologizálják meg, az elvégzett munkájáért ő bizony pénzt kap a munkaadójától, ergo ki van fizetve a munkája.
(Aztán persze lehet jönni mindenféle "az ár a szolgáltatás díját nem tartalmazza", meg "a pincér csaka borravalóból él" szöveggel, de miután van egy fix alapfizetése, így ez az érvelés sem állja meg a helyét.)
Ezek ellenére viszont kialakult egyfajta szokás, hogy (elsősorban) a vendéglátóiparban illik fizetni a szolgáltatás minőségéért is. Nem kötelező, de egyfajta szokáson alapuló elvárás. Igen, igazad van, hogy gazdálkodja ki az étterem az alkalmazottainak a fizetését is, meg igen, való igaz, hogy nekem se ad senki plusz pénzt azért, mert elvégzem a munkámat, de mint mondtam, ez egyfajta szokás, hogy az ember borravalót ad. Én ha elégedett vagyok a szolgáltatással, szoktam adni.
A kunyerálók viszont teljesen más téma. Régebben, naiv fiatalként egykétszer bedőltem ezeknek a "kajára kell párszáz forint", meg "nincs buszra jegyem", stb. dumáknak. Aztán amikor megláttam utána ugyanazt az embert ugyanúgy buszjegyért kunyerálni, vagy épp kaja helyett véletlenül a kocsmába ment be az adott kéregető, egyből leesett, hogy én voltam túl naiv.
Azóta én is azt a taktikát folytatom, hogy - ha úgy állok anyagilag - inkább megveszem neki azt a két zsömlét, amire kunyerál, mint hogy pénzt adjak neki. Általában ezt zsigerből visszautasítják. Egyszer egy idősödő, züllött arcú férfi jött oda hozzám, hogy éheznek otthon, csak egy kiló kenyeret szeretne venni. Jó, adtam neki 200 forintot, annyiból kijött egy kiló kenyér. Mennék tovább, erre utánamszól, hogy nem tudnék-e neki még egy kicsit adni, mert igazából nem is kenyérre kell, hanem a gyerekének az 1500 forintos szívgyógyszerére. Utána 1 perccel már 2500 forint volt ugyanez a szívgyógyszer. Na, akkor mondtam neki, hogy örüljön, hogy azt a kétszázast odaadtam, és menjen a szemem elől, mielőtt rendőrt hívok.
Olyan is volt, hogy egy r*bancos kinézetű középkorú nő odajön hozzám, pont egy hentes üzlet előtt, hogy a gyerekeinek szeretne egy kis kaját venni. Adtam neki 1000 forintnyi kajajegyet, abból egy napra már be lehet vásárolni. Látszott az arcán az undor, hogy nem pénzt kap. De láss csodát, a hentes üzlet helyett elviharzott az utcasarkon, majd rá 1 perccel jött egy hozzá hasonló stílusú nő, hogy éheznek otthon a gyerekek, tudnék-e pénzt vagy kajajegyet adni? :D
De olyan is volt, akinek tényleg kajára kellett. Két állítólagos kalandor, akik elindultak az országot járni, könyörögtek, hogy csak egy kis kajára valót adjak nekik. Bementünk a közeli élelmiszerboltba, és megvettem nekik, amit kértek. Utána nem győztek hálálkodni. Ilyenek is vannak. :)
De összességében azt mondom, nem lehet valakit azért leszólni, mert nem szórja a pénzt vadidegenekre.
Egyetértek azzal, hogy 80ezer ezért a munkáért méltatlan.
De miért én vagyok a bunkó, mert nem pótolom ki érdemei szerint?
Miért nem a rabszolgahajcsár munkáltatója a bunkó? Ha olyan fontos az image-e szempontjából a felszolgálók munkájának milyensége, miért nem ő fizeti meg tisztességesen?
És itt most nem arról van szó, hogy mert így olcsóbb a kaja... a legdrágább éttermekben várják el a legnagyobb borravalót.
A pincér helyében nem a borravalót nem fizető vendéget tartanám bunkónak, hanem a munkáltatót, aki arra kényszeríti, hogy hagyatkozzon bizonytalan és kvázi fekete (adómentes) bevételi forrásra, ha meg akar élni.
Nem írtam, hogy vissza kellene utasítsa...
Ha a munkáltató rendesen megfizetné a pincért a munkájáért, akkor is adnának a vendégek borravalót.
Évszázadokkal ezelőtt tényleg az lehetett a borravaló eredeti célja, hogy a vendég honorálja a színvonalas kiszolgálást. De mára az lett, hogy kipótolja elfogadhatóra az alulfizetett felszolgáló munkabérét? Ha igen, akkor az a kapzsi munkáltatók sara.
Belekalkulálják... Valójában belekulálnak, mennyi borravalót kapnak a pincéreik. Aljas módon kihasználják a borravaló létezését a személyi költségeken való spórolás céljából. A vendéglőknek semmi dolguk a borravalóval, az csak a felszolgálóra és a vendégre tartozik. Hogy jön ahhoz az étteremtulaj, hogy "belekalkulálja" a bérébe?
Ez olyan, mintha a kórház megsaccolná, hogy mennyi hálapénzt kapnak átlagban az orvosai, és annyival csökkentenék a fizetésüket. Így belekalkulálva a bérükbe. Az hogy nézne ki?
#16: teljes mértékben egyetértek.
De ettől még "ez a szokás".
#13: "a felszolgálás egy szakmunka, nem egy szallag melletti gyári meló amit 1 órás tréning után lehet végezni. A felszolgálónak magas fokó étel és italismerettel, szakmai ismerettel kell rendelkezni és elvárás hogy legalább 1 idegennyelven is beszéljen. Mindezt reggel, éjjel, sokszor hajnalig, ünnepnap, hétvégén is."
Ez mind igaz. Viszont az is igaz, hogy nagyon sok más munkakör van, ahol ez mind igaz, mégsem kapnak az alkalmazottak plusz "borravalót".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!