Tényleg ennyire különc vagyok?
Nincsenek barátaim, csak 1-2 osztálytárs akikkel suliban beszélhetek.
A zenei ízlésem teljesen más mint bárkié az osztályban: RAP és HARDCORE METAL.
Legtöbbször egyedul vagyok, elnyomva érzem magam.
Az alkarom tele van fehér foltokkal, ami a körzővel való önpusztítás nyoma.
Szeretek rap szövegeket, zenéket írni, ami erösíti bennem ezt a kulönc érzést:
"Minden leírt fájdalmam egy napon majd elégetem,
Ha az út végéhez érkezem mert nekem ez a végzetem.
Még létezem. de meddig?
Mit érek? Mondd mennyit?
Mondd lesz-e hova menni?
Ha azt mondják hogy: 'ENNYI!'"
Mi a baj velem? :c
16/F
Senkit nem érdekel a zenei ízlésed, mert nem attól lesznek barátaid...
A baj ott kezdődik, hogy Te is különbnek hiszed magad a többi tininél, miközben mindegyik ugyanezt gondolja magáról. Meg ott, hogy a jellemeddel van baj ezek szerint. Vagy azt látják rajtad, hogy egy lehangoló, depressziós gyerek vagy, aki nyiszálja a kezét, vagy van valami egyéb kiállhatatlan tulajdonságod, vagy csak simán antiszociális vagy.
Jó lehet nem pont a zene miatt van..
És én egyáltalán nem hiszem hogy jobb lennék másoknál.
Söt, gyulölöm magam, meg azt ahogy kinézek..
Halom másik ember van, aki szereti a rap-et és a hardcore metalt és szeret rap szövegeket írni. Még több van aki különcnek érzi magát, és elhagyatottnak.
Szóval nyugodj meg, normális vagy.
De miért nincsenek barátaid, és mi bajod magaddal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!