Mért telnek egyre gyorsabban a napok?

öregedéssel változik

Ahogy öregszünk, egyre rövidebbnek tűnnek az évek

Az öregedés folyamatában egyre sebesebbnek érezzük az idő múlását, ennek magyarázatára többféle teória létezik. Az egyik egyszerű matematikai összefüggésre épít: egy év elmúlását rövidebbnek érzékeli egy negyven éves ember, aki addigi életének egynegyvened részével lett idősebb, mint egy nyolcéves gyermek, aki egynyolcad résznyi életidőt hagyott maga mögött. Bár logikusnak hangzik, mindennapi szinten mégsem ad választ minden kérdésre ez az elmélet: egy negyvenéves ember sem érzi egy adott napját egy pillanatnak, és ugyanúgy cammog vele az idő, ha kénytelen egy napot reptéren várakozással tölteni.

A másik elmélet az élet általában gyorsabbá váló tempójával magyarázza a jelenséget, ezért érezhetjük a múltbeli történéseket - beleértve magát az idő múlását is - lassabbnak.

Idősebb korban azonban a kutatások szerint még összetettebb a múlt felfogása: a múlt évtizedben bekövetkezett eseményeket a nagyon közeli múltba, a tíz évnél régebbieket az indokoltnál távolabbra helyezi az agy. A jelenségre a legvalószínűbb magyarázat a Norman Bradburn által 1987-ben kidolgozott hipotézis, amely azt mondja, hogy az emlékeinket aszerint érezzük közelinek vagy távolinak a múltban, hogy mennyire tisztán vagy ködösen emlékszünk azokra.

Vakáció idején vágtat az idő

Rendkívüli életszakaszokra és eseményekre élesebben emlékszünk, és azokkal kapcsolatban másképp érzékeljük az idő múlását is. A legtöbb ember idősebb korában is a 15-25 éves életkor közötti időszakra emlékszik a legélesebben: ebben az életszakaszban sűrűsödik a legtöbb „első” élmény: az első szerelem, az első szexuális együttlét, az első munkahely, stb.

További „időugrást” jelentenek a vakációk: a szakemberek nyaralási paradoxonként utalnak arra a jelenségre, amelynek következtében úgy érezzük, villámgyorsan elrepült az idő, utólag visszaemlékezve viszont a valósnál hosszabbnak érezzük a kikapcsolódás idejét.