Szerelmes vagyok belé, mit tegyek? (fiú-fiú)

húh ez kemény helyzet.:S Még ha lány lennél reménykedhetnél a dologban de így, hogy a barátod teljesen hetero.. ne mondd el neki, tönkremegy az egész kapcsolatotok.. Pont múltkor olvastam egy ilyet,hogy a fiú bevallotta a haverjának mit érez, az meg csúnyán megalázta utána.

Én lány vagyok, ha egy bnőm, vagy a legjobb bnőm azt mondaná többet érez irántam.. háát bármennyire is szeretem barátilag ..kerülném utána és vége lenne a barátságnak.Elhiszem,hogy így nehéz énis voltam hasonló helyzetben, csak én a fiú haveromat szerettem és ha az egyik többet érez, akkor az a barátság sehogy sem az igazi már.. Próbálj kevesebbet lógni vele, eltávolodni kicsit..és lányokkal ismerkedj.. : )

Szia. Nos talán én vagyok az egyik legmegfelelőbb példa a kérdésedre.

Világéletemben eléggé egyedül voltam, nem nagyon értett meg senki. Az emberek szerettek, de nem akartak hozzám tartozni, nem akartak velem lógni. Aztán a honfoglalón megismerkedtem egy velem egykorú fiúval, aki tőlem távol lakott. Mégpedig egy olyan városba, ahová én három héttel később indultam egy többnapos rendezvényre. Tudtam én ezt már korábban, s el is mondtam neki. Minden este együtt voltunk, nagyon jól éreztük magunkat -sokat beszélgettünk, bolondoztunk. Aztán nagyon rossz volt eljönni,de megbeszéltük, hogy találkozunk majd ősszel. Nagyon ragaszkodtunk egymáshoz, mindent megbeszéltünk s igazán jó barátok lettünk. Gondoltam én.

Aztán egy nap azt írta gépen, hogy az ölembe teheti-e a fejét. Pár nap múlva azt mondta hogy szeret. Nagyon nehéz volt nekem akkor , nem tudtam, hogy is reagálhatnék erre. Én is nagyon szerettem, de ilyet sosem mondtam volna neki. Később aztán mondtam, de nem gondoltam komolyan sosem. Találkoztunk, jól éreztük magunkat, de megérintettük egymást egy erdőben, s később már úgymond kapcsolatban voltunk. Télen náluk aludtam, egyedül voltunk a házban, lefeküdhettünk volna - ő szeretett volna, de én nem. Ő ezt megértette. Teltek-múltak az idők, s nyilvánvalóvá vált számára, hogy én azon kívül, hogy megölelem vagy hozzábújok, másra nem vagyok képes - s nem is érzek iránta szerelmet. Ezen ő összetört és teljesen kiborult. Megszakította a kapcsolatot, jogosan. Én is kiborultam, nem akartam elengedni. De aztán megértettem, mit tettem: kihasználtam és hazudtam neki. Van bennem némi kíváncsiság a fiúk iránt, s én ezt vele kiéltem, szerelmet tettetve, s végül mindketten szívtunk. Viszont én ezt azért tettem, mert nagyon közel állt hozzám, s mivel nem akartam elveszíteni, ezért inkább magamnak és őneki is azt hazudtam, hogy történetesen én is meleg vagyok s minden álmom vele lenni. Ezutóbbi igaz is, csak mellőzve mindennemű szexuális érintkezést. Ráadásul én arról beszéltem neki, hogy hogy tetszik ez meg az a lány, meg milyen jó lesz ha majd feleségem lesz. Nem értettem, hogy ő meleg - fiatal voltam, "kezdő" s nem láttam át a helyzetet.

Ezt azért írtam le neked, mert szerintem a legjobb amit tehetsz az az, hogy elmondod neki a dolgot, mondod neki, hogy nyugodtan átgondolhatja, de ha a válasza nem, akkor abba kellene hagyni a beszélgetést. Mert oda fogtok jutni, ahová én jutottam azzal a sráccal. Közöttünk is mély kapcsolat volt, mégis elhidegültünk, mivel ő A-t akart, én pedig B-t. Ez ugyanolyan, mintha egy autóban két kormány lenne, s a két sofőr teljes erővel irányítaná jobbra és balra. Végül az autó szétesik.

Ha szeretnél írni nekem, szívesen válaszolok privátban.

21 éves vagyok.

Az autó nem esik szét olyankor,mint ahogy a barátság sem,kedves előző!Ugyanis az én példám ellenpélda.Nekem volt(és végülis van is) egy jó barátnőm,akinek bevallottam,hogy nagyon tetszik nekem(csakhogy én biszexuális vagyok,ő meg heteró,és pont akkor kezdődött egy kapcsolata).Aztán a parkban szájon pusziltam.. nem mondott semmit,csakhogy többet nem akar.Mondtam,hogy megértem,én sem biztos,hogy akarnám.Azt mondta,hogy a barátságunk többet ér annál,minthogy ne tudjuk megoldani ezt az egészet.Azóta is jóban vagyunk,beszélgetünk,padtársam volt utána még fél évig.Aztán ő lebuott,és én most végzős vagyok.

17/L-18/L (ő évvesztes is)