Van olyan szerintetek, hogy valaki eleve olyan gyámoltalannak, gyengének, vesztesnek születik, akinek a sorsa az, hogy elbukjon? Akár úgy, hogy erről ő maga nem tud?

AZ,hogy milyen sorsunk lesz azt mi magunk határozzuk meg sok tekintetben,és lehet változtatni.De nem azt állítom,hogy mindenen lehe változtatni.A kinézet megváltoztatása,testi hibák kijavítása rengeteg pénzbe kerül.A személyiség "hibáit" már nehezebb kijavítani.

Tegyük fel,hogy van egy őszinte ember.Ezaz ember ha akar,akkor tud hazudni,viszont csak úgy nem fog menni neki a hazugság.Az ember sokáig nem tudja magát megjátszani.

Mindenki olyan,amilyen.7 éves korig alakul igaából a személyiség,és ezután már csak apróbb-cseprőbb behatásoknak vagyunk kitéve,ami talán megváltoztathat minket,de nem feltétlenül.Erre példa az,hogyha egyszer tapasztalsz valamit valahogyan,akkor az számodra úgy van.De ha én szembemegyek veled és a dolog ellenkezőjét állítom,akkor te nem biztos,hogy fogsz nekem hinni,illetve ha hinni is fogsz nekem,akkor sem fogsz az én véleményem szerint élni,cselekedni,hiszen a dolog ellenkezőjét tapasztalod.

Például tegyük fel,hogy nekem van kontaktlencsém(de a valóságban nincs).Neked pedig szemüveged van.Én szembemegyek veled,elkezdünk beszélgetni.Elmondom neked,hogy mennyivel jobb a kontaktlencse,te pedig figyelemmel végighallgatod,amit én mondok,és aztán az ellenkezőjét próbálod érvekkel alátámasztani.Ha nekem sikerül meggyőznöm téged,akkor te befogsz menni egy boltba,és veszel kontaktlencsét.Ha nem sikerül meggyőznöm téged,akkor nem veszel azt.Az utóbbinak nagyobb esélye van,ha azt tapasztaltad,hogy neked igen is jó a szemüveg,és nem akarod lecserélni.

Na most..vannak tulajdonságok még,amiket nem sikerülne levetkőznünk pár óránál,napnál tovább.Illetve vannak szerepek,amiket elkell játszanunk az életben,vagy így-vagy úgy.

Tegyük fel,hogy elmegyek tanárnak egy iskolába.Ott lesz ezermegannyi diák,és még több tanár rajtam kívül.Az én szerepem az,hogy tanár vagyok.A diákoknak is szerepük van,ők diákok.A tanár tanít és oktat,a diák tanul és ki van okítva.A diák nem taníthat és nem okíthat egy tanárt egy adott anyagból.Viszont a két szereplő igenis taníthat egymásnak egypár dolgot.A tanár tiszteletet követel,a diák pedig megadja,cserébe a tanár is tiszteli a diákot.Nekik ez az elrendelt szerepük,hogy aztán a valóságban mi történik,az sok mindenen múlik.

A társadalomban vannak kirekesztett emberek,akiket a régi Görögországban hajigáltak volna le a Taigetoszról,sajnos.Véleményem szerint minden ember értékes..MINDEN ember értékes!!

Értékes lehet egy "bűnös" ember is,értékes lehet egy katona,egy tűzoltó,egy rendőr,egy gyilkos,egy strici,egy prostituált..MINDENKI ÉRTÉKES!

Viszont a kirekesztett emberek néha önmaguk nem tesznek eleget azért,hogy befogadják őket,vagy éppen ezek az emberek elfogadják,hogy "Ez van,engem kirekesztettek!"..

Senkit sem kellene a társadalomból kirekeszteni,segíteni kellene mindenkin,ott,ahol tudunk.De mivel nem vagyunk tökéletesek,ezért hibázunk.. mindannyian hibázunk.

te rólam írtál? mert teljesen magamra ismertem..

én bízok Istenben, hogy nincs előre megírva, hogy el fogok bukni..és, hogy egyszer meg tudok változni..iszonyú nehéz de számomra nincs más út

Szerintem nincs ilyen. Olyan, aki eleve erre született. Mint ahogyan Te is írod nagyon jól megfogalmazva: "Néha elábrándozik a változtatáson, de az akaratig, az elhatározásig nem jut el, ötleteit nem valósítja meg, a saját magának tett ígéreteket nem tartja be."

Ezek csak az illetőn múlnak. Akiket ismerek és sokra vitték, kemények, elkötelezettek, szorgalmasak, sokat tanultak/tanulnak most is.

Ezek nem véletlen dolgok.