Semmire nem vagyok jó?
17 éves lány vagyok és annyi mindennel próbálkoztam már, meg annyi mindet szeretnék csinálni az életben, de.. semmi nem megy.
Javasolták írjak könyvet, mert jól fogalmazok, megtettem, többet is írtam majd teljes mértékben lefikázták.
Azt mondták szépen rajzolok, de csak akkor megy tényleg jól, hogyha valamit lemásolok, vagy megnézem hogy kéne nekikezdeni. Szóval ez sem én vagyok igazából. Habár ebbe menekülök ha baj van.
Semmilyen sportban nem vagyok jó. Lovagolni szeretnék de nincs rá anyagi fedezet, és amikor tanultam (2 hét) akkor is picit ott volt bennem a félsz hogy leeshetek. Tehát ez is kilőve.
Nem mondom magam annyira rossz tanulónak mert gimnáziumba járok és 4-s körüli átlagom van, de még ebben sem vagyok nagyon jó.
Továbbá nagyon erősen foglalkozom a nyelvvel és abból sem vagyok maximalista. Az sem úgy megy mint ahogyan szeretném. Ráadásul már 2x elbuktam a nyelvvizsga írásbeli részén. Anyáék csak kidobják rá a pénzt, pedig muszáj megszereznem a szóbeli meg van, de ez nincs és ha tényleg akarok egyetemre menni muszáj lesz. Olyan szörnyen érzem magam. Ráadásul anyáék is megint csalódtak bennem.
Hangszeren sose játszhattam mert arra sincs anyagi fedezet, de igazából az ének tanárom kijelentette hogy kottát olvasni nem tudok, úgyhogy szintén lőttek még ennek is.
Itt a gyakon szoktam tanácsokat osztogatni, de még ha úgy gondolom hogy egészen normálisan válaszoltam azt is lepontozzák, tehát akkor ezek szerint az sem jó.
Főzés, nem tudom és igazából le sem köt. Tudom szégyen lány létemre, de anyáék azt mondták, hogy vagy tanulok vagy besegítek a házimunkába. Tanulást választottam.
Takarítani szeretek, arra meg a kemény tanulás mellett sokszor nem jut időm szóval anyáék megcsinálják helyettem...
Akkor próbálkoztam már a fotózással, szeretem, de mikor látom hogy másoknak mennyivel jobb képei lesznek elbizonytalanodom. Mert tényleg sokkal jobbak és ezt mások is megmondják.
Mit tegyek? Hogyan találjam meg önmagam?
Vagy egyáltalán miért nem vagyok jó semmire?
Szerintem első körben hagyd abba az önsajnáltatást.
Szerinted a többi ember mind Einstein vagy Mozart? Olyanokból ezer évente van mondjuk három...
Mindenki más keményen dolgozik, jó valamiből, de nem mindenből, és nem is a legjobb. Még, aki az olimpián az első, az is könnyen lehet, hogy legközelebb veszít valaki más ellen. Ez az élet.
Ha ennyire nem bírod elviselni, hogy valamiből nem te vagy a legjobb, akkor jobban jársz, ha bele sem kezdesz semmibe, mert arra hiába vársz, hogy te legyél az Isten mindenben, amit csinálsz. Egyetemen pláne. Fogsz elbukni vizsgákat, fogsz sírni vizsgaidőszakban, lesznek kínos feleletek... Mint mindenkinek. Ha kudarcnak és katasztrófának élsz meg mindent, becsavarodsz. Legyél kicsit lazább.
Leírtad, hogy jól rajzolsz és jól írsz. Ez tök jó, legyél rá büszke. Kit érdekel, hogy van, aki jobb nálad?
És a fotó? Tök szubjektív dolog. Én is imádok fotózni. A családomban két hivatásos fotós is van - nyilván az ő képeik jobbak technikailag. Viszont ők embereket szeretnek fotózni, és inkább utazásnál. Abban meg én vagyok a "jobb". De ők élnek ebből, nem én. És egyikük sem a világ legjobb fotósa. Most akkor inkább hagyják abba, mert pl. McNally jobb náluk? Vagy, mert nem fotóznak a National Geography-nak?
Szeretsz nyelveket tanulni. Nem sikerült a vizsga. Na és? Tanulsz tovább, és majd megpróbálod újra. Szerinted hány ember van még rajtad kívül, akinek nem sikerült elsőre? Hát elmesélem, hogy sok.
Én osztályelső voltam németből, de már az iskolai versenyen megvert mindig egy évfolyamtársam. Gratuláltam neki, ennyi. Nem mondom, hogy nem esett volna jól nyerni, de nem mentem falnak azért, mert kiderült, hogy van egy jobb nálam. És tudod mit? A területin már ő is "csúnyán" elbukott... Így megy ez, ez van. (Ez általános iskolás korunkban volt.)
Az emberek általában vagy ráállnak egyvalamire, és azt nyomatják nagyon (pl. hivatásos sportolók, vagy, akik nagyon komolyan zenélnek). Ilyenkor ebből általában kimagaslóan jobbak (De "legjobb" akkor is max. egy lehet egy adott közegben is, hát még a világon!).
Vagy pedig sokoldalúak, mint ezek szerint te. Sok mindent csinálnak, érdekes dolgokat, de ezért nem is mélyednek el semmiben annyira, hogy világhírűek legyenek. Én is ilyen vagyok: szeretek rajzolni, nyelvet tanulni, olvasni, írni, varrni, barkácsolni, főzni... de semmiből sem vagyok a legjobb, sőt! Nem mindegy? Én élvezem!
Neked is ki kell békülnöd magaddal, ennyi a lényeg, semmi más. Ne azt nézd, mit nem tudsz, meg ki jobb nálad, hanem, hogy mit tudsz, és mire törekszel még.
A lepontozást meg remélem nem gondoltad komolyan? Ezen az oldalon több az elmebeteg begőzölt ember, mint a normális, sokan direkt a lepontozással szórakoznak. Nehogy már ebből vonj le következtetéseket!
Keress egy olyan nyelvvizsgaközpontot, ahol lehet 3x annyit kell fizetned, mint máshol, viszont sokkal könnyebb a vizsga.
Állj kicsit praktikusabban a dolgokhoz.
És jó lenne ha türelmesebb is lennél. Több könyvet is megírtál 17 évesen? Hát persze, hogy egyik se lett jó...
Egy valamiben kéne elmélyedned, esetleg két dologban, aminek hasznát veszed a munkaerőpiacon. De abban nagyon szorgalmasnak kell lenned. Választhatnál pl. egy szép mérnöki pályát.
Másnak sincs egy-két dolognál többre ideje, nem tudom, mit vársz magadtól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!