Mi a francot csináljak hogy eltudjam őt viselni?

az anyám egy elviselhetetlen ember. azt mondja bármit elmondhatok neki, de ha épp összeveszünk első dolga ellenem fordítani. pl. elmondtam neki hogy mostanában milyen jóba vagyok az exemmel, hogy milyen jó barátok lettünk. egyszer összevesztem vele amikor itt volt barátom, és nem tudott mivel visszavágni, úgyhogy elkezdte mondani előtte h én meg mért találkozgatok titokba az exemmel milyen gerinctelen vagyok... a barátom meg persze el is hitte, meg amúgy is féltékeny típus. Ezen kívül mindenen felkapja a vizet és ordít velem egész nap, bárhol bárki előtt, mindenhol csak lejárat. múltkor pl elkísértem az APEH-ba, egy óráig a sorszámosztó képernyőjét böködte és direkt fennhangon mondta hogy nem működik ez a szar, milyen szar hely ez stb és közbe körbenézett, hogy mindenkit lásson, hogy figyel-e. mire megszólaltam, hogy alatta vannak a gombok, nem érintőképernyős, elkezdett velem ordibálni hogy hogy merem mások előtt megszólni.. Máskor meg mentünk Lengyelországba sulival, apa levitt a sulihoz kocsival, mondtam hogy nem akarom hogy ő is velünk jöjjön, igazából csak annyi kellett volna hogy megvárja a buszt, segítsen a bőröndöm bepakolni, és ennyi. ehhez képest anyám is lejött velünk, úgy kezelt mint egy öt éves gyereket, (ez volt 12.-ben)ott fontoskodott, minden tanáromhoz odament, hogy mi hogy lesz, biztonságos-e, nem engedte hogy hátraüljek a buszba mer balesetveszélyes.. (??) otthon este kipakolta a bőröndöm amit bepakoltam, beletett amit ő akart, kivette azt amit úgy érezte nem kell vinnem..:D belepakolt valamit, aztán a busz indulása előtt 5 perccel kitalálta hogy meg akarja nézni benne van--e, pakoljam ki a bőröndöt. mondtam h már nincs idő, erre lekent egy pofon osztályfőnök meg még vagy 200 ember előtt... nem bírom elviselni. most megyek egyetemre és előre azon gondolkozok, hogy oldjam meg, hogy hétvégén ne kelljen hazajönnöm hozzá.